A fűtési szezon végével sem múlik el a szén-monoxid veszélye


Hiába van vége a fűtési szezonnak, és süt hét ágra a nap, a szén-monoxid most sem tétlenkedik, ezért jobb odafigyelni – hívta fel a figyelmet a veszélyre a Katasztrófavédelem.

A szén-monoxid belélegzéséhez köthető balesetek és sérülések jellemzően a fűtési szezonban fordulnak elő, ám a szezon végeztével sem tűnnek el teljesen. Tavaly 79 ilyen eset fordult elő április 1. és szeptember 30. között, ezek során 57-en megsérültek, 2-en pedig belehaltak a mérgező gáz belélegzésébe. Ezek az esetek zömmel a gázkészülékek karbantartásának elmulasztására, a készülékek szabálytalan használatára, a szellőztetés hiányára, továbbá a hibás, vagy rossz állapotú kéményekre vezethetők vissza.

Nyáron leginkább a meleg vizet előállító, átfolyós rendszerű, illetve a kombi gázkészülékek válhatnak veszélyessé, mivel ezeket többnyire kis légterű helyiségekben, főként fürdőszobákban használják. Működés közben elfogyasztják a helyiség levegőjét, és ha nem kapnak utánpótlást, az égés tökéletlenné válásával megemelkedik a szén-monoxid-tartalom, ami pedig egyenes út a balesethez.

Fotó: Katasztrófavédelem

Ugyancsak veszélyt jelenthetnek a konyhai páraelszívók, a mellékhelyiségek elszívói, a központi porszívó, vagy a szárítós mosógép. Ezek ugyanis teljesítményüknél fogva képesek megfordítani a kéményekben az áramlás irányát: az azokba kötött hőtermelő berendezésekből az égéstermék képtelen a szabadba távozni, így a helyiségben felgyűlik a szén-monoxid.

A veszélyt ilyenkor tovább növelik a hermetikusan záró hőszigetelő ajtók és ablakok, amelyeket nem láttak el szellőzőkkel. A lakás természetes szellőzése ugyanis ekkor nem biztosított, a felgyülemlett mérgező gáz nem tud távozni, ami ismét jelentősen növeli a baleset, a sérülés kockázatát.

A vegyes tüzelésű kályhák kéményeinél fordul elő, hogy a lerakódott koromtól, behullott tégladarabtól, vakolattól, vagy más egyéb idegen, belehullott tárgytól hirtelen leszűkül a keresztmetszetük, az égéstermék visszaáramlik a helyiségbe, a levegő szén-monoxid-szintje pedig rövid idő alatt drasztikusan megemelkedik. Ha azt akarjuk, hogy a kémény megfelelően elvezesse az égéstermékeket, csakis olyan készülékeket szabad rákötni, amelyek teljesítménye igazodik a füstelvezető rendszer „képességeihez”. A megfelelő méretezés biztosítja a szükséges léghuzatot az égéstermékek biztos szállításához.

Jelentősen csökkentheti a szén-monoxidhoz kötődő balesetek számát, ha a tulajdonosok rendszeresen – legalább évente egyszer – szakemberrel felülvizsgáltatják nyílt égésterű készüléküket. Ezeknél a készülékeknél a legnagyobb ugyanis a balesetveszély. A rendszeres átnézetés azért is indokolt, mert az üzemelés során a szerkezetbe por és más szennyeződés jut, ez pedig rontja a működési hatékonyságát.

A balesetek elkerülésének egyik eszköze a szén-monoxid-érzékelők megfelelő használata. Az ellenőrzések azt mutatják, hogy ma már egyre többen használnak is ilyen eszközt, sajnos nem mindenki jól.

A szén-monoxid valamivel könnyebb a levegőnél, így az felemelkedik, majd a plafontól lefelé kezdi megtölteni a helyiséget. Ezért kell az érzékelőt minél magasabbra (akár a plafonra), jóval az emberek légzései magassága fölé, a gyártó utasításai szerint elhelyezni.

Idén április közepéig a katasztrófavédelem szakemberei 176 alkalommal avatkoztak be szén-monoxid-szivárgás gyanúja miatt. 98 embert sikerült épségben kihozniuk a szén-monoxid miatt veszélyessé vált terekből, 159-en azonban megsérültek. A mérgező gáz ebben a szezonban 11 emberéletet követelt.

A vizsgálatok megállapították, hogy a szén-monoxid-mérgezések jelentős részét meg lehetett volna előzni a létesítési és használati szabályokat betartásával, a gázüzemű tüzelő-, és fűtőberendezések megfelelő üzemeltetésével.

(Katasztrófavédelem)

[useful_banner_manager banners=11 count=1]

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

hét − 3 =

+ <