Füst, a csendes gyilkos

A füst káros hatása szinte bármikor érhet bennünket. És nemcsak egy lakástűz átélésekor, vagy egy társasházban, amit ellep egy másik lakás tüze, de akár akkor is, ha grillezünk, vagy egy olyan útszakaszon haladunk át, amely mellett a tarló ég, de ide tartozik a dohányfüst, vagy a levegő szennyezettsége is.

Talán nem is gondolunk rá, de füsttel nemcsak tűz közelében találkozhatunk, hanem a mindennapokban is. Évente több százezer tonna üzemanyag ég el a járművekben, és a tüzelőberendezések működése közben is füst kerül a levegőbe. Ha a városok levegőjét nem frissíti fel a szél, a feldúsuló por, és korom hatására kialakul a füstköd, azaz a szmog.

A füst az anyag hő hatására történő lebomlásának mellékterméke. A füst forró részecskék és gázok keveréke, azonban a pontos összetétel mindig attól függ, hogy milyen anyag ég.

A füstmérgezés akkor jelentkezik, ha belélegezzük a tűz égéstermékeit, amely károsítja a szervezetet. A füst fulladást, kémiai irritációt, kémiai fulladást, vagy ezek kombinációját okozza.

A füst fojtó hatása

Az égés elhasználja a helyiség levegőjét, így az ott tartózkodó személy légzéséhez nem áll rendelkezésre oxigén. A füst is tartalmazhat olyan égéstermékeket, amelyek nem okoznak közvetlen kárt bennünk, de oxigénhiányos állapotot, légzésbénulást idéz elő. Ilyen például a szén-dioxid.

A füstben lévő irritáló vegyületek

A füstben lévő vegyi anyagok úgy is okozhatnak sérülést, hogy kapcsolatba lépnek a bőrrel, vagy a nyálkahártyával. Az irritáló anyagok megzavarják a normális légzést a légutakban. Ez duzzanatot, a légzés összeomlását, légzési elégtelenséget okozhat. A füstben lévő irritáló anyagok például a kén-dioxid, az ammónia, a hidrogén-klorid, és a klór.

A füstben lévő kémiai fojtószerek

A füstben lévő vegyületek egy része megzavarhatja a szervezet oxigénfelhasználását sejtszinten. Ha a sejtekhez nem jut elég oxigén, a sejtek elpusztulnak. A szén-monoxid, a hidrogén-cianid és a hidrogén-szulfid mind-mind megakadályozzák, hogy a sejtek megfelelő mennyiségű oxigénhez jussanak. A szén-monoxid mérgezés a leggyakoribb halálok a füstmérgezett áldozatok között.

A füst belégzése a következő tüneteket okozhatja:

Köhögés

A füst a légutak nyálkahártyáját irritálja. A hörgők görcse, valamint a fokozott nyálkatermelődés vezet a köhögési reflexhez. A nyálkahártyán, a tüdőben, illetve a légcsőben lerakódhatnak a füst égett részecskéi, ami szintén köhögési rohamokat okozhat.

Légszomj

Mivel a füst hatására csökken a vérben lévő oxigén mennyisége, csökken a vér oxigénszállító képessége, a sejtek oxigénhiányban szenvednek, amit a beteg gyors, kapkodó légzéssel próbál kompenzálni.

Rekedtség, zajos légzés

Ez az első jele lehet annak, hogy folyadék gyűlt össze a felső légutakban, ahol akár elzáródást is okozhat. Irritáló, vegyi anyagok a hangszál görcsét, duzzanatot, vagy szűkületet okozhatnak a felső légutakban.

Szemek

A füst irritáló hatására a szemek bepirosodhatnak, a szemek szaruhártyája “éghet”, kötőhártya-gyulladás alakulhat ki.

Bőrszín

A bőrünk színe a füst hatására elhalványul, vagy kékes, esetleg cseresznyepirossá válhat.

Fejfájás

Minden füst tartalmaz bizonyos mennyiségű szén-monoxidot, aminek belégzése már kis mennyiségben is fejfájást okozhat. A szén-monoxid mérgezés további tünetei a hányinger és a hányás.

A mentális állapot változásai

A mentális állapot változását a kémiai fojtó anyagok, és az alacsony oxigénszint okozhatja. Ennek formái a zavartság, az ájulás, a görcsök, vagy akár a kóma is.

Az egészség megőrzése

Az egészséges embernek általában kis mennyiségű füst nem okoz egészségkárosodást, azonban a füst elkerülése minden körülmények között ajánlott.

A füst a gázok és finom részecskék komplex keveréke. A legnagyobb egészségügyi fenyegetést a füstben lévő finom részecskék okozzák, mivel ezek a mikroszkopikus részecskék bejutnak a szembe, a légutakba, és főleg a krónikus szív-, és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedésben szenvedők számára végzetesek is lehetnek.

Az idősebb felnőttek, vagy gyerekek különösen veszélyeztetettek, az előbbiek azért, mert nagyobb valószínűséggel szenvednek valamilyen szív-, érrendszeri-, vagy légzőszervi betegségben, az utóbbiak pedig azért, mert a légúti rendszerűk fejlődés alatt van, illetve kisebb füst-koncentráció is nagyobb kárt tud okozni a kisebb szervezetben.

Védjük magunkat!

Figyeljük a légszennyezettségi adatokat. A levegő szennyezettségének állapotát a levegőhigiénés index (LHI) segítségével értékelik.

A levegőhigiénés Index (LHI) egy mutatószám, ami az elmúlt 24 óra légszennyezettségi szintjét jellemzi az alapszennyező anyagok, így a kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid, ózon, valamint a szálló por tekintetében.

Az LHI rendszere négy légszennyezettség kategóriát tartalmaz. Az első kategória az elfogadható (színkód: kék), a második a kifogásolt (színkód: zöld), a harmadik az egészségtelen (színkód: narancssárga) és a negyedik a veszélyes (színkód: piros) minősítésű.

Budapest, és Magyarország szmogtérképe itt tekinthető meg >>

Szmogban, füstben nem szerencsés a levegőn tartózkodni, ott fizikai munkát végezni. Ilyenkor jobb, ha otthon maradunk, tartsuk zárva az ablakokat, ajtókat, használjunk levegőtisztító berendezést.

Zárt térben soha ne dohányozzunk!

Az asztmások, légúti betegségben szenvedők kövessék az orvos utasításait, szedjék az előírt gyógyszereket, és ha tüneteik rosszabbodnának, azonnal menjenek orvoshoz.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

négy × egy =

+ <