Kisfilm készült a szabadtéri tüzek megelőzéséről

A szabadtéri tüzek kialakulásának megakadályozása a célja annak a kisfilmnek is, amelyet a 2013. június 25-én megtartott sajtótájékoztatón mutatott be az Országos Tűzmegelőzési Bizottság (OTB). A katasztrófavédelem 2012-ben mintegy húszezer szabadtéri tűzesetnél avatkozott be, 2013-ban eddig 2.056 ilyen eset volt, ebből 1.350 erdőben és vegetációban következett be.

A lakosság ingatlanjaiban és a gazdasági szereplők vagyontárgyaiban a tüzek pusztító hatásából eredő kárérték a tízmilliárdos nagyságot is eléri évente, amely összeget a kárhelyszíni beavatkozások további milliárdos költsége is növeli. A tűzesetek következtében évente több mint száz ember hal meg, és tízszer ennyien sérülnek meg. A halálesetek, sérülések és a károk csökkentése, valamint megelőzése érdekében tavaly megalakult az Országos Tűzmegelőzési Bizottság.

Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság a munkaterve szerint programozottan, illetve szükség szerint tájékoztatókat ad ki az egyes évszakokhoz köthető tűzmegelőzési tudnivalókról és időszerű figyelmeztetésekkel, hasznos tanácsokkal látja el a lakosságot, valamint a gazdaság szereplőit. Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság idei legjelentősebb feladata a tavaszi és nyári szabadtéri tüzek megelőzése, a szén-monoxid-mérgezésekkel kapcsolatos tájékoztatás és a kémények ellenőrzésével, karbantartásával kapcsolatos tudnivalók ismertetése.

A szabadterületi tüzek kialakulása szempontjából tavaszi és nyári időszak különböztethető meg. A tavaszinál az előző évi elszáradt vegetáció, a nyárinál a csapadékmentes, forró napok kedveznek különösen a tüzeknek.

A múlt esztendő első felében a szabad területeken keletkezett tüzek száma megközelítette a 16 ezret (15859), ezek közül 12455 tűz erdőt és füves területeket érintett összesen 562 négyzetkilométeren. 2013-ban eddig 2056 szabadtéri tűz volt, 1350 esetben erdőben és vegetációban keletkezett 19 négyzetkilométeren.

Az alacsony és a magasfüves vegetáció elszáradása miatt a szabadterületi tüzek számának emelkedésére lehet számítani. Ennek kedvez a tartósan száraz, meleg időjárás, az erdei talajon felhalmozódott avar- és tűlevélréteg, illetve a száraz gallyak és ágak. Ezek a tüzek leginkább július és szeptember között keletkeznek. Ebben az időszakban főként a fenyőerdők vannak veszélynek kitéve, mivel a hazai erdőkben az úgynevezett felszíni tüzek a jellemzőek, amelyek az erdők talajszintjén lévő anyagokat érintik.

Megkülönböztetett figyelmet érdemelnek a nagymértékben és a közepes mértékben veszélyeztetett tűzveszélyességi osztályba sorolt erdőterületek. Nagymértékben veszélyeztetett megyék Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest megye egy része és Budapest. Közepes mértékben veszélyeztetett megyék Csongrád, Nógrád, Heves és Veszprém.

A szabadtéri tüzek megelőzése érdekében június 21-ig a katasztrófavédelem szervei 1381 ellenőrzést hajtottak végre, ami az összes tűzvédelmi hatósági ellenőrzés (11436) 12,8 százaléka. Az ellenőrzések során 531 szabálytalanságot tártak fel. Ezek alapján, továbbá a szabálytalanságok megelőzése érdekében 680 hatósági felhívást adtak ki. Kötelezésre egy esetben, tűzvédelmi bírság kiszabására három esetben volt szükség.

A tüzek 99 százalékának hátterében emberi tevékenység áll. Sok esetben a felügyelet nélkül hagyott kerti hulladék, az utak mellé szabálytalanul lerakott háztartási szemét és lomok gyulladnak meg és keletkezik nagy kiterjedésű tűz. Nagy számban fordulnak elő a betakarítást követő tarlóégetések is.

Tűzgyújtási tilalom idején az erdő 200 méteres környezetében tilos tarlót és egyéb növényi hulladékot égetni. A település belterületén, a kertjében mindenki használhatja a grillsütőjét, és a kerti szalonnasütéssel sem sérti meg senki a tűzvédelmi szabályokat, amennyiben ez az erdőtől legalább 200 méterre történik.

Az erdő- és vegetációtűz elleni legjobb védekezés a megelőzés! A katasztrófavédelem számára az oltások néhány százezer forinttól több millió forintig terjedő költséget jelentenek, de egy hektár erdőterület pusztulásával összességében akár tízmillió forintos kár is keletkezhet. Az új erdő létesítése, az erdőterület műszaki helyreállítása 6-12 évet is igénybe vehet, és hektáronként több millió forintos költséget jelent.

[useful_banner_manager banners=11 count=1]

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

10 + 9 =

+ <