Tűzveszélyes dolgok: a kémény

A kémények – függetlenül attól, hogy szilárd, folyékony, vagy gáz üzemű tüzelőanyaggal működő fűtőberendezés égéstermékét hivatottak elvezetni – bizony tűzveszélyesek. Ha szabályosan tervezik, kivitelezik, karbantartják, néha még akkor is tüzet okozhatnak. Hát még, ha a szabályokat nem tartjuk be.

 A kémény egy olyan függőleges füstcsatorna, ami megvédi az embereket attól, hogy a tüzelőberendezés „füstjétől” megfulladjanak. Éppen ezért nem szabad félvállról venni a beépítését, üzemeltetését. Ha nem figyelünk erre, akkor könnyedén tüzet okozhatunk, vagy megmérgezhetjük a családot, a szomszédokat. A kémény építését éppen ezért mindig bízzuk szakemberre, a meglévőt pedig tartsuk karban.

A huzat elvén működik, azaz a füstgáz azon tulajdonságát használja ki, hogy a meleg füst könnyebb, mint a külső hőmérséklet, ezért felfelé áramlik.

Az első, és legfontosabb szabály, hogy az adott tüzelőberendezéshez csak a neki megfelelő kéményt építsünk, használjunk. A kéményekkel szemben támasztott legfontosabb elvárás a hőállóság, a víztömörség, a korrózióállóság, és a nyomásállóság.

A szilárd és folyékony halmazállapotú energiahordozók (olaj, szén, fa) égéstermékének hőmérséklete nagyon magas (elérheti akár a 400 – 600 0C-ot is), ami a falazott kéménybe jutva hirtelen lehűl, a füstben lévő víz pedig kicsapódik a kürtő falára. Ez a víz nagy mennyiségben tartalmaz savas kémhatású oldott anyagokat, ami maró. Ez oldja, roncsolja a téglából, betonból készült kéményt. Ez ellen kéménybéleléssel, végső esetben új kémény építésével lehet védekezni. A tönkrement kémény növeli a szén-dioxid mérgezés kockázatát, és a kéménytüzeket.

A szén-monoxid szerves anyagok tökéletlen égése során jön létre. A színtelen, szagtalan CO könnyebb a levegőnél, tűzveszélyes, a véráramban megköti az oxigénellátásért felelős vörösvértesteket, és az áldozat megfullad. Szén-monoxid érzékelő felszerelése növeli a biztonságot.

Koromtűz

A hagyományos, falazott kéményeknél a tüzek leggyakrabban azért következnek be, mert a bennük lerakódott korom meggyullad. Ez úgy következik be, hogy a kéményben felfelé haladó füst folyamatosan hűl (méterenként akár 15-20 0C-ot), a kémény falára lerakódott vízgőz pedig kátrányos réteget képez a kürtő falán. A kátrány leszűkíti a körtőt, ezért fűtéskor a kémény belső hőmérséklete megemelkedik, a kátrány pedig begyullad.

Hogy is történik mindez?

  1. Először a kéményből sűrű fekete füst áramlik ki. Ekkor a kürtő belső hőmérséklete elérheti akár a 600 0C hőmérséklet is, miközben a kátrány gyulladási hőmérséklete 485 0C.
  2. Egyre kevesebb füst áramlik ki, a kémény tetején pedig megjelennek a lángok, a hőmérséklet kb. 1.000 0C-ra emelkedik.
  3. A kéményben kialakul az égés, ijesztő, dübörgő hang kíséretében, ami képes akár 1-3 órán át is égni, izzani.

Koromzsák, tisztítóajtó

A kémény alsó, illetve felső részén – a tisztítás miatt – létesített nyílásokat nem éghető anyagú ajtóval zárják le. Sérült, hiányzó, repedt tisztítóajtó esetén a forró égésgázok, szikrák kijuthatnak a szabadba, és ott tüzet okozhatnak.

Repedt kéménytest

Az elhanyagolt, rossz állapotú, sérült, repedt kéménytestből a forró égésgázok, szikrák szintén kijuthatnak a kéményből, ami az előzőekhez hasonlóan képes az éghető anyagok meggyújtására.

Füstcső

Sajnos gyakran előfordul, hogy a kéményhez csatlakozó füstcsövek szétcsúsznak, leesnek a helyükről, a forró égésgázok pedig tüzet gyújthatnak.

Szakszerűtlen építés

Gyakran előfordul, hogy a kéményt nem, vagy csak kis mértékben falazzák a héjazat fölé, és toldásként füstcsövet alkalmaznak. A fém füstcső – kellő szigetelés hiányában – átforrósodva meggyújtani a hozzá közel lévő tetőléceket, vagy az éghető szigetelést, a lángok pedig futótűzként terjednek a tetőszerkezeten.

A kémények ellenőrzését végző kéményseprőket engedjük be, hagyjuk, hogy végezzék a munkájukat. Az ellenőrzést – a tüzelőanyag fajtájától függően – az alábbi gyakorisággal végzik:

  • szilárd és olaj tüzelőanyagokkal működő tüzelő berendezés esetén évente 2 alkalommal,
  • gáztüzelésű-berendezések esetén évente 1 alkalommal,
  • tartalék kémény esetében évente 1 alkalommal.

Ha a kéményseprők szabálytalan állapotban találják a kéményt, megtilthatják annak használatát. Ha valaki a tilalom ellenére mégis használja, tűzvédelmi bírságot kell fizetnie, amelynek összege 100.000 – 1.000.000 Ft is lehet.

Néhány jótanács a kéménytüzek megelőzésére:

  1. A kémény tervezését, építését csakis szakemberrel végeztessük. Ne feledjük, hogy a házilagosan „összetákolt” kémény a halálunkat is okozhatja!
  2. Rendszeresen ki kell tisztíttatni a kéményt, és a tüzelőberendezést!
  3. Gyakran szellőztessünk! Fontos, hogy a fűtéshez mindig megfelelő mennyiségű levegő álljon rendelkezésre. Mindig hagyjuk szabadon a szellőzőnyílásokat. 1 m3 földgáz, vagy 1 kg tüzelőolaj elégetéséhez 15-18 m3 levegő szükséges. 1 kg tűzifa elégetése 12-15 m3 levegőt használ el.
  4. Soha ne használjunk a fűtéshez nedves, festett fát, műanyagot, textilt, szemetet, fáradt olajat.
  5. Csak engedélyezett begyújtó folyadékot, pasztillát használjunk a tüzeléshez.
  6. A fűtőberendezésekben csak olyan tüzelőanyagot használjunk, amire a berendezést gyártották.
  7. Tűzveszélyesek és életveszélyesek a rosszul záródó, sérült, repedt kéményajtók, sérült kémények, rosszul szigetelt, vagy elmozdult füstcsövek. Ha ilyent tapasztalunk, azonnal javíttassuk meg.
  8. Soha ne rakodjunk a kémény közelébe semmi olyant, ami meg tud gyulladni. A padlásokon tárolt, és a kémény közelébe pakolt lomok sokszor okoznak tetőtüzeket.
  9. A kéményt és a tüzelőberendezést rendszeresen ellenőriztessük szakemberrel.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

2 × négy =

+ <