Hogyan keletkezik, és terjed a tűz?

Talán nem mindenki tudja, hogy veszély szempontjából mit nevezünk tűznek, és milyen módokon tud terjedni, valamint, hogy mi szükséges a keletkezéséhez, fejlődéséhez.

A tűz olyan kémiai folyamat, amely során hő, láng, füst, korom, és különféle égéstermékek keletkeznek. Tűzvédelmi szempontból a tűz olyan égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz.

Az égéshez elengedhetetlenül szükség van oxigénre, éghető anyagra és gyújtóforrásra, illetve a gyulladáshoz szükséges hőmérsékletre.

Oxigén

Az oxigén elsődleges forrása a légkör, azaz a körülöttünk lévő levegő. Normál esetben, a levegőben az oxigén 21 %-ban van jelen, de az égés fennmaradásához azonban már 14-16 % oxigénkoncentráció is elegendő.

Éghető anyag

Az éghető anyag lehet légnemű, folyékony, vagy szilárd halmazállapotú. Ahogy emelkedik a hőmérséklet, az anyagok halmazállapota megváltozhat, a folyadékok elpárologhatnak, a szilárd anyagok megolvadhatnak, kémiai bomlásnak indulhatnak.

Gyújtóforrás

A gyújtóforrás lehet közvetlen lánghatás, de a gyulladás akár az anyag melegedésének következtében is bekövetkezhet, ugyanis az anyagok nagy része egy bizonyos gyulladási hőmérsékleten, közvetlen gyújtóforrás nélkül is meggyulladhat.

A melegedés történhet külső hőforrástól (pl.: étolaj melegszik a gáztűzhelyen), vagy öngyulladás hatására (pl.: nedves széna).

A tűz meggyulladhat ezeken kívül villámcsapás, elektromos szikra, sztatikus elektromosság, vagy akár mechanikai szikra hatására is.

Mi befolyásolja a tűz terjedési sebességét?

Zárt térben – azaz például egy lakásban – a tűz terjedési sebességét befolyásolják a helyiség méretei (alapterület, belmagasság), a szellőzés intenzitása, az éghető anyag mennyisége, fajtája, elhelyezkedése, és a felület-tömeg aránya.

Mindez azt jelenti, hogy minél több az éghető anyag, minél kisebb a szoba, és minél több levegőhöz jut a tűz, annál gyorsabb lesz a tűz terjedése.

A tűz mindig a magasabb hőmérsékletű közegtől az alacsonyabb hőmérsékletű felé terjed.

A hőterjedés módjai

Hővezetés

Hőmérséklet-különbség hatására jön létre a szilárd anyagokban, a nyugalomban lévő (nem áramló) folyadékokban, vagy a légnemű anyagokban.

Ennél a folyamatnál nem történik anyagáramlás, tehát a hő az anyagon belül, részecskéről részecskére terjed.

Ilyen például, amikor a meleg ételbe mártott merítőkanál ételből kilógó nyele is forróvá válik.

Hőáramlás

A felmelegedett folyadék, vagy a forró gázok által terjedő hőt jelenti. Tehát a forró folyadék, vagy a forró gázok helyének megváltozása közli a hőt a környezetével.

A hő áramlása lehet mesterséges (pl. ventilátor, szél), vagy természetes (nincs külső erő, az áramlás abból adódik, hogy a különböző hőmérsékletű anyagrészecskék különböző sűrűségűek).

Legtipikusabb megjelenési formája, amikor a meleg radiátor átadja a meleget a szobának. Ilyenkor gáznemű anyagon (levegőn) keresztül áramlik a hő a szobában.

Tűz esetén a forró füst, és korom áramlása önmagában képes arra, hogy akár különböző tárgyakat meggyújtson, a bőrön, vagy légzőszerveken okozott égési sérülésekről nem is beszélve.

Hősugárzás

Elektromágneses hullámok formájában terjed a testek között, úgy, hogy nincs hőt szállító közeg. Fény módjára, rendkívül gyorsan áthalad a levegőn, vízen.

Legjellemzőbb formája a Nap sugárzása, melegítő hatása.

Ilyent tapasztalhatunk, amikor a fűtött kályha elé állunk, és arcunkon érezzük a tűz melegét, de ha valamilyen ellenzőt teszünk a kályha és az arcunk közé, a meleg-érzet azonnal megszűnik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

18 + tizenhárom =

+ <