A víz, mint oltóanyag

Földünk felületét 2/3 részben víz borítja, ezért a víz, mint oltóanyag olcsó, könnyen hozzáférhető és nagy mennyiségben, általában minden háztartásban fellelhető. Ez a tűzoltó anyagok közül a legrégebben, és a leggyakrabban használt oltóanyag. De nem mindegy, hová öntjük!

A víz színtelen, szagtalan, és a természetben, mindhárom halmazállapotban (szilárd, cseppfolyós és légnemű) megtalálható.

Térfogata fagyáskor az 1,1-szeresére, forráskor kb. 1.750-szeresére növekszik.

Ahhoz, hogy a vízzel történő tűzoltás eredményes legyen, a vízcseppeket az égő felületre kell juttatni. Ha ezek a cseppek már a forró gázrétegben elpárolognak – nem jutnak el az égő felületre – nem tudják kifejteni oltóhatásukat.

 A víz hűti a környezetét, tehát képes a tűz fészkében lévő hőmérsékletet az anyag gyulladási hőmérséklete alá csökkenteni, így bekövetkezik az oltás. Az égő felületre jutó vízcsepp felmelegszik, hőt von el tőle, ami ezáltal lehűl. A hőcseréhez időre van szükség, így minél előbb, minél egyenletesebben, és minél hosszabb ideig hűti a víz a felületet, annál hatékonyabb az oltás.

A víz, bármennyire praktikus és általánosan használt oltóanyag, mégsem alkalmazható minden éghető, vagy tűzveszélyes anyaggal szemben.

Alapvető felhasználási területe a szilárd éghető anyagok oltása. A közönséges izzó, parázslással égő anyagok, mint fa, papír, cellulóz alapú szálas és tömör termékek, műanyagok.

A víz az oldott sótartalma miatt jól vezeti az elektromos áramot, ezért nem alkalmas a feszültség alatt lévő elektromos berendezések (TV, kávéfőző, mikrohullámú sütő, asztali lámpa, stb.) tüzeinek oltására. A tiszta, sóktól mentes – desztillált víz – elektromosan nem vezetőképes.

Éghető folyadékok tüzeinek oltására általában nem alkalmazható, ezért soha ne próbáljuk az égő étolajat vízzel eloltani.

A normál szénhidrogén származékok (pl. benzin, gázolaj, petróleum, kenőolajok) tüzei ellen nem megfelelő oltóanyag, mivel a víz sűrűsége nagyobb, mint az itt felsorolt anyagoké. Vízzel nem elegyednek, nem oldódnak egymásban, így az ilyen égő anyagok felületére jutó víz áthullik a felszínükön és oltás nem történik, sőt, a víz felszínére felúszó égő anyag a tűz továbbterjedését segítheti elő.

Vannak olyan anyagok, amelyek vízzel érintkezve veszélyes reakciót, éghető gáz fejlődését, heves, robbanásszerű bomlást eredményeznek. Például a fémek, földfémek, izzó fémek oltása közben hidrogén fejlődik, ami éghető gáz.

Mire figyeljünk vízzel oltás közben?

Forró gőz

A felmelegedett, felizzott tárgyakon képződött gőz égési sérülést okozhat.

Épületomlás

Felizzott épületszerkezetek vízzel való hirtelen hűtése szilárdságuk elvesztését okozhatja, ami töréssel, épületomlással járhat.

Mérgező füst

Az égés és a különböző vegyi reakciók során keletkező füst és gáz mérgezésveszélyesek (pl.: szénmonoxid)

Elektromos berendezések

A víz elektromos vezetőképessége miatt a feszültség alatt álló vezetékek, berendezések környezetében életveszélyes áramütés, villamos sérülés történhet.

Összefoglalva:

1. A víz szinte minden háztartásban felhasználható oltóanyag, de főként a szilárd, égő, vagy izzó anyagok oltására alkalmas.
2. Vízzel oltás előtt áramtalanítsunk, és ne oltsunk feszültség alatt álló elektromos berendezéseket vele.
3. Soha ne oltsunk vízzel égő étolajat!!
4. Az oltás közben felszálló gőz égési sérüléseket okozhat, vigyázzunk vele.

Mi történik, ha vízzel akarjuk eloltani az égő étolajat? Az alábbi videó megmutatja…