Földünk felületét 2/3 részben víz borítja, ezért a víz, mint oltóanyag olcsó, könnyen hozzáférhető és nagy mennyiségben, általában minden háztartásban fellelhető. Ez a tűzoltó anyagok közül a legrégebben, és a leggyakrabban használt oltóanyag. De nem mindegy, hová öntjük!
A víz színtelen, szagtalan, és a természetben, mindhárom halmazállapotban (szilárd, cseppfolyós és légnemű) megtalálható.
Térfogata fagyáskor az 1,1-szeresére, forráskor kb. 1.750-szeresére növekszik.
Ahhoz, hogy a vízzel történő tűzoltás eredményes legyen, a vízcseppeket az égő felületre kell juttatni. Ha ezek a cseppek már a forró gázrétegben elpárolognak – nem jutnak el az égő felületre – nem tudják kifejteni oltóhatásukat.
A víz hűti a környezetét, tehát képes a tűz fészkében lévő hőmérsékletet az anyag gyulladási hőmérséklete alá csökkenteni, így bekövetkezik az oltás. Az égő felületre jutó vízcsepp felmelegszik, hőt von el tőle, ami ezáltal lehűl. A hőcseréhez időre van szükség, így minél előbb, minél egyenletesebben, és minél hosszabb ideig hűti a víz a felületet, annál hatékonyabb az oltás.
A víz, bármennyire praktikus és általánosan használt oltóanyag, mégsem alkalmazható minden éghető, vagy tűzveszélyes anyaggal szemben.
Alapvető felhasználási területe a szilárd éghető anyagok oltása. A közönséges izzó, parázslással égő anyagok, mint fa, papír, cellulóz alapú szálas és tömör termékek, műanyagok.
A víz az oldott sótartalma miatt jól vezeti az elektromos áramot, ezért nem alkalmas a feszültség alatt lévő elektromos berendezések (TV, kávéfőző, mikrohullámú sütő, asztali lámpa, stb.) tüzeinek oltására. A tiszta, sóktól mentes – desztillált víz – elektromosan nem vezetőképes.
Éghető folyadékok tüzeinek oltására általában nem alkalmazható, ezért soha ne próbáljuk az égő étolajat vízzel eloltani.
A normál szénhidrogén származékok (pl. benzin, gázolaj, petróleum, kenőolajok) tüzei ellen nem megfelelő oltóanyag, mivel a víz sűrűsége nagyobb, mint az itt felsorolt anyagoké. Vízzel nem elegyednek, nem oldódnak egymásban, így az ilyen égő anyagok felületére jutó víz áthullik a felszínükön és oltás nem történik, sőt, a víz felszínére felúszó égő anyag a tűz továbbterjedését segítheti elő.
Vannak olyan anyagok, amelyek vízzel érintkezve veszélyes reakciót, éghető gáz fejlődését, heves, robbanásszerű bomlást eredményeznek. Például a fémek, földfémek, izzó fémek oltása közben hidrogén fejlődik, ami éghető gáz.
Mire figyeljünk vízzel oltás közben?
Forró gőz
A felmelegedett, felizzott tárgyakon képződött gőz égési sérülést okozhat.
Épületomlás
Felizzott épületszerkezetek vízzel való hirtelen hűtése szilárdságuk elvesztését okozhatja, ami töréssel, épületomlással járhat.
Mérgező füst
Az égés és a különböző vegyi reakciók során keletkező füst és gáz mérgezésveszélyesek (pl.: szénmonoxid)
Elektromos berendezések
A víz elektromos vezetőképessége miatt a feszültség alatt álló vezetékek, berendezések környezetében életveszélyes áramütés, villamos sérülés történhet.
Összefoglalva:
- A víz szinte minden háztartásban felhasználható oltóanyag, de főként a szilárd, égő, vagy izzó anyagok oltására alkalmas.
- Vízzel oltás előtt áramtalanítsunk, és ne oltsunk feszültség alatt álló elektromos berendezéseket vele.
- Soha ne oltsunk vízzel égő étolajat!!
- Az oltás közben felszálló gőz égési sérüléseket okozhat, vigyázzunk vele.
Mi történik, ha vízzel akarjuk eloltani az égő étolajat? Az alábbi videó megmutatja…
2 hozzászólás
Sáfrány Péter · 2013-02-21 - 15:22
Soha ne oltsunk vízzel égő kéményt!
pozsar · 2014-05-03 - 13:12
Miért?
Ez – szerintem – evidencia.
Talán másnak nem, és előfordult már ilyesmi?