Az, hogy vagyonunk védelmére kössünk-e biztosítást, talán senki számára nem kérdéses. Engem inkább azok a részletek, kérdések érdekelnek, amelyeket általában senki nem tesz fel, mikor megköt egy biztosítást. Ezek a kérdések jószerével csak akkor merülnek fel, mikor már megtörtént a baj. Van, amikor ezekre akkor nem tetsző választ kapunk. És olyankor már késő.

Kérdéseim megválaszolására megkerestem Német Pétert, a CLB Független Biztosítási Alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatóját, biztosítási szakértőt, hogy segítsen kihámozni a részleteket a szerződések “apró betűs” részeiből.

Ha egy társasház egyik lakásában tűz üt ki, és a lakás rendelkezik lakásbiztosítással, akkor a biztosító rendezi a környező lakásokban keletkező füst és korom, illetve oltóvíz által okozott károkat?

  • Ezek a károk abban az esetben rendezhetők a tűz kiindulási pontjának kikiáltott lakás lakásbiztosítására, amennyiben a tűz ténye, helye és ideje rögzítésre kerül a tűzoltósági, rendőrségi, vagy egyéb helyszíni hivatalos jegyzőkönyvben. Ilyen esetben a biztosító a környező károsultakat is kártalanítja. Amennyiben a tüzet szándékosan okozták, a biztosító a károkat kifizeti a – vétlen – szomszédos károsultaknak, de ilyen esetben perben fogja követelni a kifizetett összeget a tűz okozójától.

Ha egy tűz miatt a lakók nem tudnak visszatérni a kiégett lakásukba (akár hetekig, hónapokig), milyen esetben, és mértékben fizeti a biztosító a lakhatásuk költségeit? Szálloda, albérlet szóba jöhet ilyenkor?

  • A korszerű lakásbiztosítások (kb 3-4 éve léteznek ezek) már tartalmazzák ezt a körülményt is. Természetesen az ésszerűség és életszerűség limiten belül (kb. 2-4 hétig), amíg az azonnal megkezdett helyreállítási munkák lezajlanak. A régebbi lakásbiztosítások esetében ezek rendezésére nincs lehetőség.

Ha egy tűz miatt megszűnik az áramszolgáltatás – akár az otthonunkban van tűz, akár másik lakásban, és például elégnek az elektromos vezetékek – amit esetleg napokig nem tudnak helyreállítani, kaphatunk-e kártérítési összeget a biztosítótól? Leolvadhat a hűtőnk, áram hiányában nem férünk a számítógépünkhöz, lemerülhet a mobiltelefonunk, emiatt fontos telefonhívások, üzleti megrendelések nem jutnak el hozzánk.

  • A lakásbiztosítás esetén azok a károk rendezhetők, amikért közvetlenül a tűz tehető felelőssé. A leolvadt hűtőben keletkezett károk is rendezhetők, amennyiben van ilyen kiegészítés a biztosításban. Ha ezzel rendelkezünk, még tűz sem szükséges, egyszerűen a műszaki hiba miatt leolvadt élelmiszerek kára bejelenthető. Minden egyéb esetben lehetőség van az áramszolgáltató felelősség-biztosításának terhére rendezni a károkat. Ilyen esetek lehetnek a viharkárok, egyéb áramszolgáltatási kimaradások.

Ha nincs biztosításunk, és a szomszéd – biztosítással rendelkező – lakásban keletkezik tűz, ami átterjed hozzánk, vajon a biztosításuk fedezi a mi kárunkat is? Milyen esetben nem fedezi a kárt a szomszéd biztosítása, mik a kizáró okok? Például ha az bizonyítható, hogy a szomszéd felelőssége miatt keletkezett tűz, lehet, hogy a mi kárunk sem kerül kifizetésre?

    Ilyenkor, hasonlóan az első kérdéshez, abban az esetben rendezhető a szomszéd kára, ha a tűz kiindulási pontjának kikiáltott lakásban a tűz ténye, helye és ideje rögzítésre kerül a tűzoltósági, rendőrségi, vagy egyéb helyszíni hivatalos jegyzőkönyvben. Ha a tüzet valaki (idegen személy, vagy a tulajdonos) szándékosan okozta, a biztosító a károkat kifizeti a – vétlen – szomszédos károsultaknak, de ilyen esetben perben fogja követelni a kifizetett összeget a tűz okozójától.

Biztosításokkal kapcsolatos további információk itt elérhetők >>

[useful_banner_manager banners=11 count=1]


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

hat + kettő =