A tűzesetek megelőzése érdekében a gyertyagyújtás veszélyeire figyelmeztet mindenszentek ünnepe és halottak napja előtt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).
Kategória: VESZÉLYES DOLGOK
A láng nélküli gyertya
Külföldi, tűzvédelemmel foglalkozó oldalakat nézegetve több helyen is feltűnt, hogy az adventi időszakra vonatkozó biztonsági jótanácsok között a hagyományos, gyufával meggyújtott gyertya helyett egy jóval biztonságosabb megoldást javasolnak. Ez pedig nem más, mint az elemmel működő gyertya.
PB-gázpalackok helyes használata és tárolása
Budapest, 2013. szeptember 8., vasárnap – A gázpalackok helyes tárolására és használatára figyelmeztet a katasztrófavédelem, miután az idén eddig már több mint kétszáz olyan káresetnél avatkoztak be a tűzoltók, amelynek helyszínén gázpalack is volt.
Baleset veszélyes anyag szállítása közben
Az utakon nagyon sok olyan jármű közlekedik, ami valamilyen veszélyes anyagot szállít. Ha ezek a járművek balesetet szenvednek, a szállított árú kiszabadulhat a szabadba, ami rendkívül veszélyes, sérülést, egészségkárosodást, vagy akár halált is okozhat. Nagyon fontos tehát, hogy tudjuk, mit kell tenni, ha ilyen történik.
Veszélyes anyagok jelölései
A lakásokban meghatározott mennyiségű és fajtájú veszélyes anyag tárolható.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII.5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) XIX. fejezete határozza meg a használati szabályokat, amelyek közül néhány a lakásokra is vonatkozik.
Mik az előírások?
Az OTSZ 233. § szerint
- többlakásos épületben lévő lakásban
- legfeljebb 10 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék, és robbanásveszélyes osztályú aeroszol, valamint
- legfeljebb 30 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható.
- egylakásos lakóépületben
- legfeljebb 20 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék, és robbanásveszélyes osztályú aeroszol, valamint
- legfeljebb 60 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható.
Lakóépületben lévő gépkocsitároló-helyiségben a gépkocsikba épített üzemanyagtartályon kívül, parkolóállásonként és tárolóhelyiségenként legfeljebb 5 liter éghető folyadék tárolható.
Az OTSZ 191. § szerint padlástérben és talajszint alatt nem tárolható I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes anyag.
Mi a tűzveszélyességi fokozat?
A folyadékokat – tűzveszélyességi fokozat szerint -, az anyagok tulajdonságai alapján, Nemzeti Szabvány (MSZ 9790) alapján sorolják be.
Ez a fokozat leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy az adott folyadék mennyire tűzveszélyes. Az I. tűzveszélyességi fokozatú folyadék a legveszélyesebb.
Milyen jelöléseket használnak az anyag csomagolásán?
Ha a következő két (CLP) jelölés valamelyik látja a csomagoláson, akkor robbanásveszélyes, illetőleg tűzveszélyes anyaggal áll szemben:
 |
 |
A korábbi években vásárolt anyagok jelölései ettől eltérők lehetnek. Egy kis segítség az azonosításhoz:
„Robbanásveszélyes” osztályú anyag, vagy I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék lehetséges jelölései:
- „A” tűzveszélyességi osztály;
- fokozottan tűz- és robbanás-veszélyes;
- I. tűzveszélyességi fokozat;
- fokozottan tűzveszélyes;
- tűzveszélyes;
- ”F”; „F+”; „R 11”;„R 12”;
- narancs négyzetben láng szimbólum
- „B” tűzveszélyességi osztály;
- tűz- és robbanásveszélyes;
- II. tűzveszélyességi fokozat;
- „R 10”.
III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék lehetséges jelölései:
- „C” tűzveszélyességi osztály;
- tűzveszélyes;
- III. tűzveszélyességi fokozat.
Bekapcsolva felejtett hajvasaló
Manapság nagyon sokan használnak a reggeli készülődéshez hajvasaló készüléket. Főleg a tinik között népszerű, és sajnos a nagy rohanásban bizony sokszor bedugva, bekapcsolva marad. Nézzük, mekkora veszélyt jelentenek…
