Füst és korom

Ezt a két fogalmat gyakran összekeverjük, miközben valójában nem is tudjuk, hogy mi a különbség a kettő között. Hát akkor tisztázzuk…

Tökéletes égés esetén szén-dioxid, nitrogén és nemesgázok szabadulnak fel, és a keletkezett égéstermékek nem képesek a további égésre.

Tökéletlen égéskor a felszabaduló gázokon kívül szilárd anyag is kerül a levegőbe, amelyek további égésre is képesek, azaz a tűz során nem égnek el tökéletesen.

A füstöt a tökéletlen égés során keletkező szilárd, folyékony és gáznemű égéstermékek alkotják.

Az alábbi ábra mutatja a füstben található gázok előfordulásának relatív gyakoriságát. Az ábrán jól látszik, hogy legnagyobb mennyiségben szén-monoxid szabadul fel.

Forrás: Bellus László – A tűzjelzés fizikája

Attól függően, hogy milyen anyagok égnek, és az égéshez mennyi levegő áll rendelkezésre, a füst mennyisége, és összetétele különböző lehet. Minél kevesebb az égéshez rendelkezésre álló oxigén, a füst annál több szén-monoxidot, kormot és el nem égett anyagot tartalmaz.

A tüzek kezdeti szakaszában a füstképződés sebessége általában csekély, míg a későbbi szakaszokban egyre növekszik. A füst színe nem mindig jelzi pontosan, hogy milyen anyag ég. Például a tűz kezdeti szakaszában, vagy egy jól szellőzött tűzben a fa világos-, alacsony oxigén ellátottság mellett sötét füsttel ég. Ugyanakkor fekete füst keletkezik például a műanyagok égésekor is.

A korom a széntartalmú éghető anyagok égésekor keletkezik, ami a padlón, falakon, mennyezeten, valamint minden tárgyon, bútoron lerakódik. A lerakódás fekete színű, és könnyen letörölhető az ablakról, sima felületekről.

A füst a hidegebb felületeken (pl.: falakon, üvegen, csempén) rakódik le, és barnás színű, de ha további hőhatás éri, feketévé válik. A füstlerakódás ragadós, gyantás, a felületről nehezen, vagy egyáltalán nem távolítható el.

Hosszan tartó égés eredményeként a füst és koromnyomok le is éghetnek a felületről.

A füst az összetevői miatt nagyon ártalmas az emberi szervezetre. A forró füst megégeti a légcsövet, a füstben jelen lévő mérgező anyagok (pl.: ammónia, sósav, kéndioxid) a tüdőt, és a légzőszerveket, a füstben lévő szénmonoxid, vagy cián a sejteket károsítja.

A vérbe jutó szénmonoxid zavartságot, tájékozódási problémákat, szédülést, köhögést, könnyezést, légszomjat okoz, majd akár halálhoz is vezethet.

A tűzesetek során elhunyt személyek 70-80 %-a füstmérgezésben veszíti életét.

[useful_banner_manager banners=11 count=1]

2 hozzászólás: “Füst és korom

  1. Sáfrány Péter szerint:

    Szikra és sziporka. Zsarát(nok) és üszök. Gyakran összekeverjük, miközben valójában nem is tudjuk, hogy mi a különbség a kettő között. Hát akkor tisztázzuk… Tudok segíteni.

  2. Sáfrány Péter szerint:

    Hamu és pernye. Ezt a két fogalmat gyakran összekeverjük, miközben valójában nem is tudjuk, hogy mi a különbség a kettő között. Hát akkor tisztázzuk… Tudok segíteni.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

1 × egy =

+ <