A tűzesetek során a legtöbb halálesetet a füstmérgezés okozza, de kisebb-nagyobb súlyosságú füstmérgezéssel évente több száz ember kerül kórházba.

A füst belégzése kétféleképpen is károsíthatja szervezetet:

  1. A forró füst megégeti a légcsövet, amely megduzzad, és megakadályozza a levegő áramlását a tüdő felé.

  2. A füstben lévő mérgező anyagok (sósav, kén-dioxid, ammónia, stb.) megduzzasztják a légcsövet és a tüdőt, majd a tüdőbe vezető légcsövecskék beszűkülnek, ami tovább nehezíti a légzést. A füst által tartalmazott szén-monoxid, vagy cián a sejteket károsítja.

Tünetei

Minden olyan esetben gyanakodni kell a füstmérgezésre, ha valaki tűz közelébe került, füstöt lélegezhetett be.

A légzőszervek megduzzadása nehézlégzést okoz, melyet súlyosbít a ziháló légzés. Az oxigénellátás csökkenése miatt eszméletvesztés is bekövetkezhet.

A tüdő károsodása köhögéshez, mellkasi fájdalomhoz vezet.

A vérben felgyülemlő szén-monoxid fejfájást, fülzúgást, hányingert, álmosságot, szédülést, zavartságot, tájékozatlanságot, vagy akár halált is okozhat.

Általános panasz a rossz közérzet, a szédülés, a torokkaparás, fejfájás, a szemek könnyezése, égető érzése, a köhögés, a légszomj, a hevesebb szívdobogás, valamint a hányinger, émelygés.

Ellátása

A füstmérgezett személyt a lehető leggyorsabban szabad levegőre kell juttatni, vizsgálni kell az életfunkcióit (légzés, szívverés), ellenőrizzük, hogy a légutak átjárhatók-e, azaz nincs-e valami a sérült szájában, és ha nem lélegzik, szükséges lehet a mesterséges lélegeztetés. Takarjuk be a sérültet, és folyamatosan figyeljük az állapotát. Eszméletlenség esetén azonnali kórházi ápolásra van szükség.

Nagyon fontos a szakszerű, orvosi ellátás, ahol arcmaszkon keresztül látják el oxigénnel a szervezetet, valamint – ha szükséges – lélegeztető-csövet juttatnak le, hogy a megduzzadt légcső nehogy elzárja a levegő útját. Súlyos esetben akár gépi lélegeztetés is szükségessé válhat.

Az egészségre gyakorolt hatása

A füstmérgezés hosszú távú egészségkárosodást is okozhat. Szerencsés esetben ezek gyógyszerrel kezelhetők, de a legrosszabb esetben a problémák egy életen át megmaradhatnak.

A forró füst a hörgőrendszert károsítja, elpusztítja a csillószőröket, amely krónikus gyulladást okozhat. A sérülés mértékétől, mélységétől függ, hogy a sérülés maradandó lesz-e, vagy képes lesz-e regenerálódni a szervezet.

A maradandó károsodás lehet asztma, vagy a COPD, amely az idült hörghurut, és a tüdőtágulás együttes megnyilvánulása.

Hogyan akadályozhatjuk meg?

Az esetek nagy többségében a füstmérgezés helyes magatartással elkerülhető volna.

Ha úgy ítéljük meg, hogy nem birkózunk meg a tűz eloltásával, semmiképpen ne próbáljuk meg azt oltani, menjünk azonnal a szabadba. Sajnos sokan ilyenkor rossz döntést hoznak, oltani próbálnak, és túl hosszú ideig tartózkodnak a tűz és füst közelében.

A legjobb döntés mindig az, hogy a lakást a bejárati ajtón át a lehető leggyorsabban elhagyjuk. Lehetőleg ne álljunk ki az erkélyre, ablakba, vagy valamelyik – tűz által még nem érintett – helyiségbe bármely olyan helyzetben, amikor mód van a bejárati ajtón át történő menekülésre.

Mindig tartsuk a lakás kulcsát a bejárati ajtóban, hogy menekülés esetén ne kelljen keresgélni. Ez nagyon sokszor életet menthet.

Soha ne menj vissza az égő lakásba!

A legrosszabb, ami történhet velünk, az, hogy alvás közben keletkezik tűz a környezetünkben.

Mivel a füstmérgezés tünetei a szédülés, álmosság, émelygés, zavartság, így könnyen kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy a füstben fel sem ébredünk, egyszerűen elkábulunk, és meghalunk.

Ennek elkerülése az egyik legfontosabb feladat, amelynek érdekében szerezzünk be egy tűzjelző készüléket, ami a tűz nagyon korai szakaszában hangos sípolással jelezni fogja, hogy bajban vagyunk. Erre garantáltan fel fogunk ébredni, és megkezdhetjük a menekülést.


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

15 − 1 =