Halloween és Halottak napja

Közelednek az ünnepek. De vajon tudjuk-e, hogy pontosan mit ünneplünk, mire, kire emlékezünk, és milyen veszélyek leselkednek ránk ilyenkor?

Halloween

Minden évben, október 31-én tartják ezt az ősi kelta hagyományokból kialakult ünnepet. Elsősorban az angolszász országokban vált hagyománnyá, de mára az egész világon, így hazánkban is egyre inkább elterjed.

A boszorkányok, kísértetek, és szellemek ünnepe, valójában a római Pomona-nap, a kelta samhain ünnep és a keresztény halottak napjának összemosódása.

Eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget nagy részét. A kelta samhain ünnepet a kelta napisten tiszteletére rendezték.

A mai Nagy-Britannia és Észak-Franciaország területén élő kelták november 1-én ünnepelték újévüket, és úgy tartották, hogy az elmúlt évben elhunytak lelkei összezavarják az élők életét, mivel a halottak ezen az éjszakán vándorolnak a túlvilágra. A vándorlás megkönnyítésére az emberek ételt, és állatot áldoztak.

Samhain a halál és sötétség istene volt, aki a hiedelem szerint október 31-én összehívja a halottakat, akik rossz lelkek, gonosz állatok figuráit öltötték magukra.

A rómaiak is megtartották saját ünnepeiket. Egyik a holtak emléknapja, a feralia, a másik a gyümölcstermésért felelős Pomona ünneplése volt.

A Halloween legfontosabb jelképe a töklámpás, amelyet vigyorgó figurára vájnak, majd a belsejébe égő gyertyát helyeznek.

A történet szerint egy Jack nevű részeges férfi ígéretet próbált kicsikarni az ördögtől, hogy lelke nem fog a pokolra jutni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be, így kapott az ördögtől egy széndarabot, amit egy marharépába rakott lámpásnak. Jack lelke a lámpás fényénél keresi nyugvóhelyét. A marharépát Amerikában felváltotta a tök, ami valljuk be, sokkal látványosabb.

Amerikában október 31. éjjelén jelmezbe öltözött gyerekek kopogtatnak az ajtókon „Trick or treat!” (Cukrot, vagy csínyt!) felkiáltással. A felnőttek ezért édességet adnak a gyerekeknek, majd sokan jelmezbálban töltik az éjszakát.

Magyarországon az ünnep általában a legkülönfélébb töklámpások beszerzésénél kimerül, a gyerekek nem öltöznek jelmezbe, nem gyűjtenek édességet, bár a felnőttek egyre többen szórakoznak ilyenkor jelmezbálokban.

Halottak napja

A halottak napja keresztény ünnep, november 2-án tartják. Ez az ünnep már az ókori Rómában is létezett, feralia néven. A katolikusok először 998-ban ünnepelték, Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezésére. Ilyenkor emlékezünk az üdvözült lelkekre, és valamennyi elhunyt szerettünkre.

Az ünnep a cluny bencések hatására a 11. században terjed el széles körben, és a 14. században vált hivatalossá.

Az ünnepet azért tartották fontosnak, mert a katolikus gondolkodás szerint a kisebb bűnökért a lélek a purgatóriumban bűnhődik, és az élők könyörgése meggyorsítja üdvözülésüket.

A néphit szerint ezen a napon nem szabadott dolgozni, földmunkát végezni, hogy semmi se háborgassa a halottakat. Halottak napjának hetében tilos mosni, mert a halottak lelke vízbe kerül, és a ruha megsárgul. Mivel a néphit szerint a halottak ilyenkor hazalátogatnak, ezért nekik is terítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra, és gyertyát gyújtottak, ami a halott megtisztulását, és hazatalálását segíti.

Általános szokás, hogy az emberek ilyenkor rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyen a halott lelki üdvéért gyertyát gyújtanak.

A gyertya veszélyei

Akár Halloween-t, akár halottak napját ünnepeljük, egészen biztosan gyertyákat fogunk gyújtani. Nem árt azonban, ha odafigyelünk. Elég egy aprócska figyelmetlenség, és már meg is van a baj.

Ha a gyertya felborul, vagy a közelében gyúlékony anyag található, esetleg leég, és az alatta lévő éghető gyertyatartót gyújtja meg, nagyon gyorsan terjedő tűzzel találjuk szembe magunkat.

A temetőben sokszor magára hagyjuk az égő gyertyát, és ezt persze otthon is gyakran megtesszük, így nem mindegy, hogy az biztonságos-e, vagy sem. Csak megbízható helyen, jó minőségű gyertyát vásároljunk.

Pályafutásom során volt egy tűzeset, amikor a halottak napján meggyújtott, teljesen hagyományos mécses egy, a viaszban lévő zárvány miatt szétvetődött, és az égő kanóc a gyertyától 1,00 méterre lévő konyharuhára esett. Mondanom sem kell, hogy a konyha leégett, pedig a tulajdonos fém tálcára helyezte a gyertyát, nem volt a közelben éghető anyag, és épp csak zuhanyozni szaladt el, így csak pár percre maradt felügyelet nélkül a gyertya.

Néhány szabály:

  1. Soha ne hagyjuk őrizetlenül a gyertyákat!
  2. Soha ne égessük a gyertyát olyan helyen, ahol a közelben gyúlékony dolgok vannak!
  3. Tartsuk a gyertyákat gyerekek elől elzárva!

Mielőtt meggyújtjuk a gyertyát:

  1. Ne legyen túl hosszú a kanóc! Mielőtt a gyertyát meggyújtanánk, vágjuk le a kanócot úgy, hogy az ne legyen hosszabb, mint 1 cm.
  2. Használjunk gyertyatartót! Méghozzá olyant, ami hőálló (fém, porcelán, üveg), felfogja a lecsöpögő viaszt, és kellően stabil.
  3. Ne használjunk éghető gyertyadíszeket!
  4. Tegyük a gyertyatartót hőálló felületre! Ennek persze megfelel a fa asztal is, csak ne legyen rajta terítő, vagy ne egy kupac újságpapírra, könyvre tegyük a gyertyát.
  5. Kerüljük a huzatot! Emiatt a gyertya gyorsan, egyenletlenül, kormozódva ég, és a viasz túlzottan csöpög.
  6. Ne legyen semmilyen éghető anyag a gyertya felett! Sem függöny, sem odalógó ruha, sem könyvespolc.

Míg ég a gyertya:

  1. Soha ne érintsük meg az égő gyertyát! Ne mozgassuk, forgassuk, vagy emeljük fel égés közben. A forró viasz ránk csöppenhet, ijedtünkben elejthetjük, felboríthatjuk a gyertyát.
  2. Ne hagyjuk teljesen leégni! Ha azt látjuk, hogy a gyertya már-már teljesen leégett, fújjuk el, és dobjuk ki. Ne várjuk meg, amíg az össze viasz elég.
  3. Oltsuk el a gyertyát, ha túl magas a lángja, vagy elkezd a láng vibrálni! Hagyjuk kihűlni a viaszt, nézzük meg, nem túl hosszú-e a kanóc, nézzük meg, nincs-e valami szokatlan a gyertyán, mielőtt újra meggyújtanánk.
  4. Ne hagyjuk a gyertyát felügyelet nélkül! Mindig legyen szem előtt, és ha elhagyjuk a szobát, oltsuk el.

Gyertya eloltása

  1. Lehetőleg használjunk gyertyaoltó harangot. Ez a legbiztosabb módja, hogy megakadályozzuk a forró viasz fröccsenését.
  2. Ne használjunk vizet! A víz hatására a forró viasz fröcskölni kezd.
  3. Ellenőrizzük az eloltást! Mielőtt elhagyjuk a szobát, ellenőrizzük, hogy a gyertya teljesen kialudt, a kanóc már nem ég, izzik, nem tud visszagyulladni.
  4. Ne mozgassuk a gyertyát, míg teljesen ki nem hűl! A forró viasz égési sérüléseket okozhat.

Ha tüzet észlelünk, azonnal hívjuk a tűzoltóságot a 105, vagy a 112 segélyhívószámon.

A nagyobb biztonság érdekében vásároljunk tűzjelző berendezést, ami a tűz korai szakaszában érzékeli a füstöt, és hangos sípolással akár álmunkból is könnyedén felébreszt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenkilenc + 9 =

+ <