Van szerencsém személyesen ismerni azt a fiatalembert, aki a mai napon igazi hőstettet hajtott végre Budapesten, a XIX. kerületben, bebizonyítva, hogy a tűzoltó akkor is tűzoltó, ha épp nincs szolgálatban.
Attila ma reggel felkelt, és mint 11 éve minden harmadik reggel, ma is elindult munkába, a XX. kerületi tűzoltóságra. Ekkor még nem is sejtette, hogy mielőtt szolgálatba állna, milyen nagy szükség lesz a szaktudására, segítségére, bátorságára.
A KÖKI metróállomásnál járt, amikor hatalmas robajra lett figyelmes. Vihar volt, így sejtette, hogy a közelben valahol becsapott egy villám. Amikor az Ady Endre úton járt, már látta a nagy fekete füstöt, a XIX. Hunyadi János utcában pedig megtalálta azt a családi házat, amelynek a teteje lángokban állt.
A ház előtt rengeteg ember ácsorgott, nézelődött, senki nem sietett a házban lakók segítségére, de Attila egyetlen pillanatig sem gondolkodott. Azonnal értesítette a tűzoltóságot, és annak ellenére, hogy a tetőről több méteres sugarú körben pattogtak, hullottak a tetőcserepek, rohant segíteni.
A tulajdonos – Zelenkáné Czár Judit (fenti fénykép) – a ház udvarán állt, majd a zűrzavarban visszament a házba, így Attilának őt is menteni kellett a füsttel teli épületből, és akkor sem gondolkodott, mikor Judit a gépkocsiért kezdett aggódni. Újra visszament, kocsikulcsot keresni. Az autóval kiállt az udvarból, a villanyórát lekapcsolta, a gáz elzárta, és megvárta, amíg kiérnek a tűzoltók.
Otthagyva a helyszínt, bement dolgozni, és amint védőruhába öltözött, visszavezényelték a Hunyadi utcába. Ismét megjelent a helyszínen, de most már, mint szolgálatban lévő tűzoltó.
Judit édesanyja – Czár Ferencné – a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az önkormányzattól segítséget kaptak, Gajda Péter, XIX. kerületi polgármester fél órán belül faanyagot, fóliát és munkásokat küldött. A tető felújítása így szinte azonnal megkezdődhetett, bár a ház lakhatatlan, mivel még a konnektorokból is folyik az oltóvíz.
A Varga Ferenc tűzoltó ezredes, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgató – hősiességéért -, a családi ház udvarán, ünnepélyes keretek között – soron kívül – zászlós rendfokozatot adott az addig főtörzsőrmesternek.
Attila szerényen csak azt mondogatta, hogy nem gondolkodott, csak cselekedett. Azért persze hozzátette, hogy védőfelszerelés nélkül egy ilyen épület közelébe menni nagyon veszélyes.
De Ő vérbeli tűzoltó, aki szívvel-lélekkel végzi a munkáját, és hiába nincs rajta a tűzoltók egyenruhája, nem tudja elfelejteni azt, amire felesküdött.
0 hozzászólás