Híres gyújtogatók – Horváth Péter

Sajnos hazánkban is éltek/élnek olyan emberek, akik méltán kerülhetnek be a híres gyújtogatók  közé. Közéjük tartozik Horváth Péter is, aki a nyolcvanas évek elején került rács mögé, majd szabadulása után újra elővette az öngyújtót. Figyelem! A cikk a nyugalom megzavarására alkalmas!

Péter még gyerek volt, mikor elvesztette édesanyját, nagynénje és nagyanyja nevelte fel. Lányszobában élt, babák, macik között, rózsaszínű bútorokkal körülvéve. Ez nagyban befolyásolta a lányokkal való viszonyát, nem tudott velük “normális” kapcsolatot kialakítani.

Felnőttként a MALÉV-nál kezdett dolgozni, amikor a Tátrába ment üdülni egy munkatársnőjével, de a közös szoba sem mozgatta meg a fantáziáját. A nők hiánya ellenére azonban nem vonzódott a férfiakhoz sem. Aztán meglátott egy bécsi szállodatüzet, és a fotókat nézve nemi izgalomba jött. A lavina ekkor indult. Egyik tüzet gyújtotta a másik után.

A negyvenes évei közepén járó férfi – 1979-ben, nemi vágya felkeltése érdekében – számos szállodát gyújtott fel. Az első tűzgyújtásra 1979. július közepén került sor, az utolsóra 1980. augusztusában. Ez idő alatt közel százszor lobbantott lángot különféle fővárosi szállodák (Thermál, Hilton, Budapest, Metropol), valamint a Ferihegyi reptér és egy szegedi szálloda mellékhelyiségeiben, és konyháiban.

A gyújtogató számára a tűz látványa nem nyújtott kielégülést, csupán nemi izgalmat. Ahhoz, hogy vágyai kielégüljenek, önkielégítést kellett végeznie, ezért lehetőleg ott gyújtott tüzet, ahol volt lehetősége gerjedelmét csillapítani. Kezdő gyújtogatóként – a menekülés miatt – nem volt lehetősége az önkielégítésre, vágyai csillapodtak, ezért újabb tüzet gyújtott, hogy keresse az izgalmat. Sok-sok kudarc után jött rá, hogy a “legintimebb” hely egy WC fülke, ahol általában a műanyag ülőkét gyújtotta meg öngyújtóval.

“Betegségét” jelzi, hogy soha nem gondolt arra, hogy egyszerűbb módon, legálisan is láthat tüzet, például szalonnasütés közben, egy tábortűz mellett.

Amikor elkapták, orvosi vizsgálatnak vetették alá, ami megállapította, hogy tudathasadásos elmebeteg, ezért nem büntethető. A bíróság elrendelte négy évig tartó kényszergyógykezelését. Állapotát évente felülvizsgálták, majd kiszabadulása után egy évtizeden át nem lehetett róla hallani. Tíz év múlva azonban előkerült újra az öngyújtó…

A ’90-es évek végén a budai villanegyedben csaptak fel a lángok, majd néhány hét múlva egy másik lakás is kigyulladt. A hatóságok leszámolásra gyanakodtak, bár az elkövető módszere nem volt ennyire bonyolult. Nem volt a helyszíneken égésgyorsító folyadék szétlocsolva, a gyújtáshoz pedig közönséges öngyújtót használt. Többen emlékeztek Horváth Péterre – még a ’80-as évekből -, aki így újra rendőrkézre került.

Jelenleg kényszergyógykezelését tölti. Vagy lehet, hogy már ki is szabadult?

(Forrás: ZETApress)

[useful_banner_manager banners=11 count=1]

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

három × öt =

+ <