A robbanás nem más, mint az energia mennyiségének szélsőséges módon történő, gyors növekedése, és felszabadulása. A heves hőfelszabadulás következtében a felrobbanó anyag és a környezetében lévő levegő is nagyon felmelegszik, nyomása megnövekszik. Ez hozza létre azt a léglökési hullámot, amely valójában felelős a robbanás pusztításáért.

Megkülönböztethetünk fizikai, és kémiai robbanást. Nézzük, mi a különbség a kettő között…

Fizikai robbanás

Akkor következik be, ha az anyagok fizikai állapota hirtelen megváltozik, és nagy mennyiségű energia szabadul fel, de az anyagok között nem történik kémiai reakció.

Például: a gázpalackban tárolt anyag nagy hőmérséklet változás hatására hirtelen kitágul, és a palack felhasad, vagy a cserépkályhában lévő parázsra nedves szenet dobunk.

Kémiai robbanás

Ez tulajdonképpen egy rendkívül gyorsan lezajló égési folyamat. A robbanásban résztvevő anyagok (pl.: gőzök, gázok, porok) összekeverednek a levegővel, amit valamilyen gyújtóforrás (pl.: nyílt láng, elektromos szikra) meggyújt.

Például: a levegőbe földgáz jut, majd a szomszédasszony becsönget, a lakás pedig felrobban.

A robbanás csak meghatározott éghetőségi határok között képes bekövetkezni. Ez az érték a levegőhöz viszonyított térfogat %-ában van meghatározva. A különböző anyagoknak más, és más az alsó és felső éghetőségi határértéke. Magyarul, ha túl kevés, vagy túl sok éghető anyag van a levegőben, nem fog bekövetkezni a robbanás.

Mi történik a robbanás során?

Zárt térben (pl. egy lakásban) a nagy nyomásnövekedés energiája abba az irányba fog elvezetődni, ahol gyengébbek az épület elemei. Enyhébb esetben „csak” az ablak, ajtó törik, szakad ki a helyéből, rosszabb esetben kidőlnek a falak, leszakad a mennyezet, vagy sérül a tető.

A meggyulladó – felrobbanó – gáztömeg további tüzeket okozhat. Ruhák, könyvek, ágynemű gyulladhat meg, de leéghet akár a tapéta, vagy az ajtó, ablak keretein lévő festék is.

A robbanás során létrejövő léglökési hullám két részből áll. Az első szakaszban nyomáshullám jön létre, a második szakaszban pedig légritkulás. A nyomáshullám egyfajta tolóerő, a légritkulás pedig szívóerő, mondhatni vákuum.

A légritkulás során a helyiségben keletkezett kisebb tüzek megszűnhetnek, az ajtók, ablakok, falak pedig a robbanás középpontja felé mozdulhatnak.

Milyen sérüléseket okoz a robbanás?

A személyek sérülése függ attól, hogy a robbanás hatására mekkora a túlnyomás. Ezek többek között lehetnek:

  • psychés trauma, stressz
  • zavaró hanghatás
  • rázó, nyomó, lökő hatás
  • agy károsodása (zúzódás, bevérzés, szövetkárosodás, vizenyő, bénulás, beszédzavar, vakság)
  • koponyacsont törés
  • orrüreg, száj, gége vérzése
  • szemsérülés
  • máj, lép, vese leszakadás
  • erek szakadása
  • szívzúzódás
  • dobhártya beszakadás
  • tüdőkárosodás
  • belek károsodása
  • elhalálozás
  • stb.

A repeszhatást valamilyen robbanószerkezet felrobbanása, vagy a robbanás által elrepített tárgyak okozzák. Ezek lehetnek fémdarabok, fadarabok, üvegszilánkok, kövek, építőanyagok, vagy akár bútorok is. Ezek a repeszek a testbe hatolhatnak, roncsolódást, amputációt okozva, vagy magát a testet repítik el, ami ilyenkor nekicsapódhat valamilyen kemény felületnek, tárgynak, ami további sérülést, akár halált is okozhat.

A robbanás során közvetlen lánghatás érheti a testet, ami égési sérüléseket okozhat.

A robbanás megelőzése

Ha gázszagot érzünk, azonnal szellőztessünk, és ne használjunk elektromos berendezést.

A gyulladás bekövetkezhet akár a ruhánkban keletkező elektrosztatikus kisüléstől is, de valamely elektromos berendezésben keletkező szikrától (villany felkapcsolása, hűtőszekrény ki-be kapcsolódása, csengő megnyomása), bármilyen nyílt lángú gyújtóeszköztől (gyertya, gyufa, öngyújtó meggyújtása) is.

Gondolhatnánk, hogy biztonságosabb, ha ilyenkor egyszerűen lekapcsoljuk a villanyórát, azonban ez is robbanást okozhat, így ne tegyük.

Ha van rá lehetőség, zárjuk el a gázt.

Gázpalackot ne tegyük ki hirtelen hőmérséklet változásnak.

Szilárd tüzelésű berendezések használata esetén ne használjunk nedves tüzelőanyagokat, ne dobjunk a lángokra szénport.

Rendszeresen (évente kétszer) tisztíttassuk a kéményeket, és szakemberrel vizsgáltassuk át a tüzelő-, fűtőberendezéseket.


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

14 + 13 =