A robbanás nem más, mint az energia mennyiségének szélsőséges módon történő, gyors növekedése, és felszabadulása. A heves hőfelszabadulás következtében a felrobbanó anyag és a környezetében lévő levegő is nagyon felmelegszik, nyomása megnövekszik. Ez hozza létre azt a léglökési hullámot, amely valójában felelős a robbanás pusztításáért.
Megkülönböztethetünk fizikai, és kémiai robbanást. Nézzük, mi a különbség a kettő között…
Fizikai robbanás
Akkor következik be, ha az anyagok fizikai állapota hirtelen megváltozik, és nagy mennyiségű energia szabadul fel, de az anyagok között nem történik kémiai reakció.
Például: a gázpalackban tárolt anyag nagy hőmérséklet változás hatására hirtelen kitágul, és a palack felhasad, vagy a cserépkályhában lévő parázsra nedves szenet dobunk.
Kémiai robbanás
Ez tulajdonképpen egy rendkívül gyorsan lezajló égési folyamat. A robbanásban résztvevő anyagok (pl.: gőzök, gázok, porok) összekeverednek a levegővel, amit valamilyen gyújtóforrás (pl.: nyílt láng, elektromos szikra) meggyújt.
Például: a levegőbe földgáz jut, majd a szomszédasszony becsönget, a lakás pedig felrobban.
A robbanás csak meghatározott éghetőségi határok között képes bekövetkezni. Ez az érték a levegőhöz viszonyított térfogat %-ában van meghatározva. A különböző anyagoknak más, és más az alsó és felső éghetőségi határértéke. Magyarul, ha túl kevés, vagy túl sok éghető anyag van a levegőben, nem fog bekövetkezni a robbanás.
Mi történik a robbanás során?
Zárt térben (pl. egy lakásban) a nagy nyomásnövekedés energiája abba az irányba fog elvezetődni, ahol gyengébbek az épület elemei. Enyhébb esetben „csak” az ablak, ajtó törik, szakad ki a helyéből, rosszabb esetben kidőlnek a falak, leszakad a mennyezet, vagy sérül a tető.
A meggyulladó – felrobbanó – gáztömeg további tüzeket okozhat. Ruhák, könyvek, ágynemű gyulladhat meg, de leéghet akár a tapéta, vagy az ajtó, ablak keretein lévő festék is.
A robbanás során létrejövő léglökési hullám két részből áll. Az első szakaszban nyomáshullám jön létre, a második szakaszban pedig légritkulás. A nyomáshullám egyfajta tolóerő, a légritkulás pedig szívóerő, mondhatni vákuum.
A légritkulás során a helyiségben keletkezett kisebb tüzek megszűnhetnek, az ajtók, ablakok, falak pedig a robbanás középpontja felé mozdulhatnak.
Milyen sérüléseket okoz a robbanás?
A személyek sérülése függ attól, hogy a robbanás hatására mekkora a túlnyomás. Ezek többek között lehetnek:
- psychés trauma, stressz
- zavaró hanghatás
- rázó, nyomó, lökő hatás
- agy károsodása (zúzódás, bevérzés, szövetkárosodás, vizenyő, bénulás, beszédzavar, vakság)
- koponyacsont törés
- orrüreg, száj, gége vérzése
- szemsérülés
- máj, lép, vese leszakadás
- erek szakadása
- szívzúzódás
- dobhártya beszakadás
- tüdőkárosodás
- belek károsodása
- elhalálozás
- stb.
A repeszhatást valamilyen robbanószerkezet felrobbanása, vagy a robbanás által elrepített tárgyak okozzák. Ezek lehetnek fémdarabok, fadarabok, üvegszilánkok, kövek, építőanyagok, vagy akár bútorok is. Ezek a repeszek a testbe hatolhatnak, roncsolódást, amputációt okozva, vagy magát a testet repítik el, ami ilyenkor nekicsapódhat valamilyen kemény felületnek, tárgynak, ami további sérülést, akár halált is okozhat.
A robbanás során közvetlen lánghatás érheti a testet, ami égési sérüléseket okozhat.
A robbanás megelőzése
Ha gázszagot érzünk, azonnal szellőztessünk, és ne használjunk elektromos berendezést.
A gyulladás bekövetkezhet akár a ruhánkban keletkező elektrosztatikus kisüléstől is, de valamely elektromos berendezésben keletkező szikrától (villany felkapcsolása, hűtőszekrény ki-be kapcsolódása, csengő megnyomása), bármilyen nyílt lángú gyújtóeszköztől (gyertya, gyufa, öngyújtó meggyújtása) is.
Gondolhatnánk, hogy biztonságosabb, ha ilyenkor egyszerűen lekapcsoljuk a villanyórát, azonban ez is robbanást okozhat, így ne tegyük.
Ha van rá lehetőség, zárjuk el a gázt.
Gázpalackot ne tegyük ki hirtelen hőmérséklet változásnak.
Szilárd tüzelésű berendezések használata esetén ne használjunk nedves tüzelőanyagokat, ne dobjunk a lángokra szénport.
Rendszeresen (évente kétszer) tisztíttassuk a kéményeket, és szakemberrel vizsgáltassuk át a tüzelő-, fűtőberendezéseket.
0 hozzászólás