A tüzek a keletkezés módja szerint alapvetően három csoportba sorolhatók.

Az elsőbe a – hazánkban leggyakrabban előforduló – gondatlan tűzokozás következtében keletkezett tüzek sorolhatók, tehát azok, amelyek valamilyen gondatlan emberi magatartás következtében keletkeznek (pl.: ottfelejtett gyertya, el nem oltott cigaretta, égve hagyott tábortűz, stb.).

A másik csoportot a véletlen tűzesetek alkotják. Ezek olyan események, amelyek kialakulásában nem játszik szerepet valamilyen külső “tevőleges” közreműködés (pl.: villámcsapás, meghibásodott elektromos berendezés, az öngyulladások bizonyos fajtái, stb.).

A harmadik, sajnos gyakran előforduló csoport pedig a szándékos tűzokozás, amely egyértelműen valamilyen rossz szándékból vezérelt, a tűz pusztító hatását óhajtó, vagy a következményekbe belenyugvó emberi cselekedet.

Érdemes tudni, hogy a jog szerint mi a különbség a gondatlanság és a szándékosság között.

Szándékosság

Egyenes szándékú: Az elkövető előre látja cselekedetének következményét, és ezt kívánva cselekszik (pl.: a betörő felgyújtja a kirabolt lakást, hogy eltüntesse a betörés nyomait).

Eshetőleges szándékú: Az elkövető előre látja cselekedetének következményét, ezt nem kívánva cselekszik, de belenyugszik ennek bekövetkeztében (pl.: a lakó öngyilkossági szándékkal felgyújtja a saját lakását, és miközben kizárólag magának akar ártani, közben tudja, hogy a tűz átterjedhet a többi lakásra is).

Gondatlanság

Tudatos: Az elkövető előre látja cselekedetének következményét, de könnyelműen bízik ennek elmaradásában (pl.: a tulajdonos elégeti az elszáradt faleveleket, tudja, hogy így meggyulladhat a közeli erdő, de azt reméli, hogy ha odafigyel, ez nem történhet meg).

Hanyagság: Az elkövető nem látja előre cselekedetének következményét, azért, mert elmulasztotta az elvárható figyelmességet (pl.: a tulajdonos vasalás után elfelejti kihúzni a vasalót, ami felborul, és meggyújtja az alatta lévő textilt).

A híradásokban sokszor hallani a „szándékos gyújtogatás” kifejezést. Ha valaki egy kicsit is végiggondolja, könnyedén rájöhet, hogy ennek így semmi értelme, hiszen mi más lehetne a gyújtogatás, mint szándékos. Véletlenül nem lehet gyújtogatni. A helyes kifejezés a „gyújtogatás”, vagy a „szándékos tűzokozás”.

A gyújtogatónak sokféle motivációja lehet tettének elkövetésére. Az utóbbi időben egyre többször fordul elő, hogy biztosítási csalás miatt gyújtják meg otthonukat az emberek, vagy épp valamilyen bűncselekmény nyomait akarják eltüntetni, de több alkalommal szembesültem azzal is, mikor valaki egy gyilkosságot akart ilyen módon balesetnek álcázni.

Vannak persze olyanok is, akik óhatatlan vágyat éreznek arra, hogy különböző dolgokat meggyújtsanak. A „csepeli gyújtogató” néven elhíresült férfi 2008 szeptembere és 2009 januárja között 19 alkalommal gyújtotta fel különböző gépkocsik kerekeit, de van gyújtogatója a XIII. kerületnek is, ahol az elkövető főként társasházak alagsorában lévő kukákat gyújt fel. A köznyelv egyszerűen piromániásnak nevezi őket. Az ebben a betegségben szenvedőnek a tűz látványa, és annak pusztítása okoz örömet, én viszont találkoztam olyan gyújtogatóval, aki a beavatkozó tűzoltókat akarta munka közben látni, nem pedig magát a tüzet.

A szándékos tűzokozás legegyszerűbb módja, ha valaki valamilyen éghető anyagot öngyújtóval, vagy gyufával meggyújt, esetleg az égés gyorsítása, vagy a pusztítás mértékének növelése érdekében – gyújtás előtt – valamilyen éghető anyagot (benzint, lakkbenzint, motorolajat, stb.) locsol szét a helyszínen. Az ilyen cselekedet nyomai még akkor is jól láthatók a helyszínen, ha az elkövető a cselekedete után magával viszi a gyújtóeszközt. A helyszínen szétlocsolt éghető anyag nem tud a tűzben teljesen megsemmisülni, azt vegyész szakértő könnyedén beazonosítja, kimutatja.

A gyújtogatás elkövetéséhez nincs feltétlenül szükség arra, hogy az elkövető a gyújtás pillanatában a helyszínen tartózkodjék, tehát ha valamilyen „időzített” gyújtóforrás a tűz okozója, az ugyanúgy szándékos tűzokozást feltételezhet.

Ha a gyújtogatást elkövetni vágyók – a cikk elolvasása kapcsán – kedvet kapnának tettük elkövetésére, jelzem, hogy a tűzvédelmi hatóság minden olyan esetben, ahol bűncselekmény gyanúja merül fel (tehát már gyanú esetén!!!) tűzvizsgálati eljárást indít, melyet azonnali rendőrségi feljelentés követ.

A helyszínen a szándékos tűzokozás minden esetben nyomokat hagy, melyek egy hozzáértő számára nagyon jól láthatók, a bizonyítékok könnyedén lebuktatják az elkövetőt. Én 17 éves tűzoltó pályafutásom alatt egyszer sem találkoztam „tökéletes” gyújtogatással, a helyszínen minden esetben szinte „kiabált” a bizonyíték.

A szándékos tűzokozás esetén könnyedén felmerülhet a közveszélyokozás gyanúja, amelynek – a Büntető törvénykönyv szerint – nagyon komoly büntetési tételei vannak.

Fontos tudni, hogy közveszélyokozást nemcsak szándékos tűzokozással valósítható meg, hanem gondatlanságból is.

A tűzvizsgálati eljárásnak egyébként nem célja az elkövető személyének megkeresése, megnevezése, pusztán az, hogy a szándékos tűzokozás tényét kimondja. A rendőrség az, aki ilyen esetben az elkövetőt előkeríti.


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

3 × 2 =