A fűtési szezonban minden évben megszaporodnak a kéménytüzek, de abban már nem vagyok biztos, hogy mindenki tisztában van vele, hogy ez miért van így. Rövid összefoglalómban ehhez nyújtok segítséget.

A kéménytüzek két típusát lehet megkülönböztetni:

1. koromégés

2. kátránylerakódás égése

Koromégés során a kéményben lerakódott korom(por) ég el. A folyamat nem olyan veszélyes, mindössze pár percig tart, és a kicsapódott szilárd égéstermék (elemi szén) gyullad meg.

Kátrányégésről beszélhetünk, ha a porkorom, és a kén keveredik a kicsapódó vízpárával, majd meggyullad. Ez egy meglehetősen veszélyes folyamat, mivel magas az égő anyag égéshője, a hőmérséklet a 800-1.300 0C-ot is elérheti, az égés pedig 1-15 órán át tarthat, attól függően, hogy a lerakódott anyag milyen mennyiségű.

Mitől keletkezik kátrány?

  1. Vizes nyers fától, amelynek 20 % feletti a relatív víztartalma.
  2. Ha a tüzelés során kevés a levegő, a füstgáz hőmérséklete 74 0C alá csökken, a benne lévő vízpára kicsapódik, ami akár a lángtérben is bekövetkezhet.
  3. Túlméretezett tüzelőberendezés esetén, amikor alacsony hőmérsékletű vízkörre nagy teljesítményű kazánt kötnek.
  4. Hőfokszabályozós kazánok helytelen kialakítása során, ha a kazán automatikusan 60 0C-nál lezárja a levegőt, a visszatérő víz pedig lehűti a füstgázt.

A kéménytüzet úgy előzhetjük meg, ha a fenti problémákat kiküszöböljük.

Az, hogy az adott helyen valóban kéménytűz volt-e, a kémény aljánál, azaz a koromzsáknál is megvizsgálható. Ha az ide lehullott korom habos, kézzel összemorzsolható, és jellegzetes, ammóniára hasonlító szagú, akkor egészen biztosan kátrány égett.

Enyhébb (+ 5-10 0C-os) időjárás esetén, amikor fojtottan tüzelünk, a kátrány akár 1-10 nap alatt is lerakódhat a kéményre, majd az első hidegnél – mikor jól megrakjuk a tüzet – egy aprócska szikra is elegendő ahhoz, hogy a kátrány begyulladjon. Ezt még a rendszeres kéményellenőrzés sem tudja megelőzni, mert a kátránylerakódás a fűtési szezon előtt – a szokásos kéményseprői ellenőrzésnél – még nem látható, pár hét múlva pedig már a tűzzel szembesülünk.

További kockázati tényezőt jelent a kéménybélelés: az eternitcső nem tűri jól a hőt, a melegtől elrobban; az alumínium cső pedig elolvadhat.

A rendszer jellegű kéményeknek ellenállónak kell lenniük koromégéssel szemben. Ezt az MSZ EN 1443/2003. szabvány szerint jelölik: “O”: koromégéssel szemben nem ellenálló; “G”: koromégéssel szemben ellenálló.

További kéményproblémák, amelyek tüzet okozhatnak:

– kéményajtó hiányzik, vagy nincs kettős záródása;

– a kémény vakolata hézagos, repedezett;

– éghető anyagú a padló borítása;

– a kémény közelében – 12 cm-en belül – éghető anyagú faszerkezet van beépítve;

– a kéményfalazaton épületgépészet elem (pl. villamos kötődoboz) van elhelyezve;

– ha a kéményfüst nem tömör, akkor a lineáris hőtágulás miatt meg tud nyílni a falazat.


1 hozzászólás

Sáfrány Péter · 2013-02-20 - 17:24

Itt a kéménypróba, de ez így nem teljes, a tankönyvből egy egész oldalpár feladatsora fogja át az egész kérdéskört laikus szinten, annyira, amennyire egy civil kompetenciája terjed ebben a kérdésben (együtt tárgyalva a villámhárító-, a padlás-, a szénapadlás-ésa tetőpróbákkal).

Hangsúlyozottan SZEMREVÉTELEZÉS-ről van szó. A kötelező műszaki felülvizsgálat a kéményseprők dolga, erről a gyerekek tanulnak.

KÉMÉNY-PRÓBA Igen Nem

1. Hozzáér-e faág a tető fölött?
2. Repedezett-e?
3. Egybeépült-e gerendával?
4. Közel van-e gerendához, cserépléchez (10 cm)?
5. Van-e más éghető anyagú tárgy a közelében?
6. Nyitva-e az ajtaja?
7. Szivárog-e füst a falából?
8. Sérült-e az ajtaja?
9. Szenesedik-e a gerenda a kémény mellett szorosan?
10. Eltorlaszolták-e a hozzáférést?
11. Megdőlt-e?
12. Rákötöttek-e valami éghetőt?

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

kettő + 7 =