Kertészkedés hamuval

Megfigyelhető, hogy erdőtűz után a természet új erőre kap, és a növényzet burjánzani kezd. Na persze, csak a kezdeti sokk után. Ha viszont ez így van, akkor a saját kertünkben is kihasználhatjuk a hamu áldásos hatását.

Fotó: pinterest.com

Előre bocsátom, hogy csakis és kizárólag a fa elégéséből származó hamu az, ami kerti célokra használható, ugyanis ebben nincsenek mérgező anyagok. A tartósítószerekkel, festékekkel, pácokkal kezelt fa használhatatlan, mint ahogy a bármi más anyag elégéséből származó hamu is, mivel szennyezi a talajt és gátolja a növények növekedését.

A fahamu olyan értékes tápanyagokat tartalmaz, mint a kalcium, kálium, alumínium, vas, foszfor, mangán, magnézium, nátrium, mikroelemek és nyomelemek, valamint kalcium-karbonát (mészkő) stb.

Ha valaki komolyan veszi a kertészkedést, egészen biztosan megvizsgálja a kertjében lévő talaj pH értékét, hiszen az ültetés lényeges eleme a talaj savas, vagy lúgos kémhatása.

A talaj pH értéke egy szám, ami leírja, hogy az adott talaj milyen kémhatású. A 7,0 pH értéket tekintjük semlegesnek. 7,0 érték alatt savas a talaj, fölötte lúgos.

pH mérés házilag A talaj kémhatásának vizsgálatához desztillált vízre és pH-papírra (indikátorpapír) van szükség. Tegyünk egy pohárba 1 rész száraz talajt és öntsünk hozzá 3 rész desztillált vizet. Alaposan keverjük össze, majd hagyjuk állni, ülepedni. Ekkor a PH papírt belemártjuk a vízbe, az elszíneződik, majd a színskálán leolvassuk az elszíneződésnek megfelelő értéket. Olyan pH papírt vásároljunk, ami 4,5 – 8,0 pH értékig mér. Mezőgazdasági boltokban, vagy az interneten lehet vásárolni kimondottan a talaj pH értékének mérésére alkalmas készüléket, de ezek akár több tíz ezer forintba is kerülhetnek.

A fahamu lúgosítja a talajt (növeli annak pH értékét), tehát ha a kertünk talaja lúgos, akkor nem érdemes, sőt, nem szabad túl sok fahamut használni.

A fahamu, bár rengeteg jótékony hatása, és felhasználási területe van, azért erősen lúgos anyag, tehát használatakor érdemes védőkesztyűt viselni, el kell kerülni annak belégzését, és ne hamuzzunk a kertben, ha szeles az idő.

TRÁGYÁZÁS

A hamut a növények megjelenése előtt – télen, vagy kora tavasszal – 1 cm vastagságban kell a talajra teríteni, a növények töveitől 4-5 cm távolságot tartva. Ezt követően bele kell forgatni (gereblyézni) a földbe. A felhasznált hamu mennyisége ne legyen nagyobb, mint 50-70 gramm/m².

Ha már megjelentek a növények apró hajtásai, legalább két hetet várni kell a trágyázással, ugyanis a hamu megnöveli a talaj pH értékét (lúgosít), ez pedig a fiatal, gyenge növények számára sokkoló lehet.

A következő növények nem szeretik a fahamuval kevert trágyázást: azálea, rododendron, áfonya, körömvirág, tölgy, kökény, málna, hortenzia és burgonya.

NÖVÉNYÜLTETÉS

A kalcium-kedvelő növények (mint például a paradicsom, vagy a káposztafélék) ültetésekor maximum 1-2 evőkanálnyi, nagyon finomra porított hamut kell szórni az ültető lyuk aljába.

Káposztafélék esetén az ültetéskor a talajba szórt hamu megakadályozza a tő elrothadását, és a káposztalepke hernyója ellen is hatásos.

CSIGÁK ELLEN

A meztelen csigák, és a csigák nem kedvelik a hamut, mivel az vizet von el a szervezetükből, ezért szórjuk körbe a védendő ágyásokat. Érdemes tudni, hogy ha a fahamu vízzel érintkezik, elveszti „csigaűző” hatását, ilyenkor a körbeszórást meg kell ismételni.

Óvatosan bánjunk az után-szórásokkal, hiszen ez jelentősen megnöveli a talaj pH értékét, és a felhalmozódott magas sótartalom káros lehet a növényekre.

KERTI TÓ

Ha van a kertben tó, akkor a vízi növények növekedése serkenthető, ugyanakkor az algák növekedése csökkenthető fahamuval. Figyelni kell az adagolásra, ugyanis 3.700 liter vízbe maximum 1 evőkanálnyi fahamut szabad szórni.

GYEP

A gyep mohásodása ellen enyhén szórjuk meg a pázsitot hamuval. Nem szabad túladagolni, 1.000 négyzetméterenként maximum 10-15 kg hamu szórható szét anélkül, hogy ártanánk a gyepnek. Ha a talaj pH értéke magasabb, mint 7,0, akkor ne használjuk erre a célra.