Salgótarján, 2012. április 8., vasárnap (MTI) – Kiégett hétvégi ház a Salgótarjánhoz tartozó Pécskő-szilvás víkendházas övezetben. A téglaépítésű, fa tetőszerkezetű épületben az éjszakai órákban – eddig ismeretlen okból – tűz keletkezett. A házból egy 31 éves karancsberényi férfinak sikerült kimenekülnie, ő súlyos égési sérüléseket szenvedett. Az oltás közben a tűzoltók egy 27 éves salgótarjáni nő és egy 32 éves salgótarjáni férfi holttestét találták meg, az elsődleges adatok szerint mindketten égési sérüléseikbe haltak bele.- közölte az MTI.

Kecskemét, 2012. április 10., kedd (MTI) – Egy nő meghalt egy Lajosmizse melletti tanyán kigyulladt házban; az áldozatot a szomszédok kihozták az égő épületből, de a mentőorvos már nem tudott segíteni rajta – közölte a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője kedd reggel az MTI-vel.
Kovács Andrea elmondta: a hétfő esti tüzet a kecskeméti és a lajosmizsei tűzoltók rövid időn belül eloltották.
Mihályné Bornemisza Eleonóra, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a 48 éves nő halálát füstmérgezés és légúti égési sérülések okozták. Mivel idegenkezűségre utaló körülmény nem merült fel, közigazgatási hatósági eljárás keretében folytatják le a vizsgálatot – tette hozzá.

Két nap alatt három személy vesztette életét tűzeset során, ráadásul mindhárman fájdalmasan fiatalok voltak.

Munkám során mindig nagyon megdöbbentett, ha valaki tűzesetben meghalt, de az teljesen hihetetlen számomra, ha egy helyszínen ketten válnak áldozattá. Szerencsére ez viszonylag ritka. A statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországon, átlagosan minden harmadik napon életét veszti valaki tűzesetben.

Joggal kérdezhetnénk, hogy miként fordulhat az elő, hogy két személy közül egyikőjük sem tud a házból kijutni? Miért nem tudnak éjjel felkelni, és kimenekülni, főleg, ha ennyire fiatalok, vélhetően könnyen mozognak, egészségesek.

Nem ismerem az eset részleteit, így azt sem tudom, hogy milyen körülmények között keletkezett a tűz – azt egyébként is tűzvizsgáló vizsgálja -, vagy mi okozta az áldozatok halálát, illetve mi történt a házban. Semmiképpen nem szeretnék véleményt mondani az esetről, azonban a kettős halálesetekről eszembe jutott valami…

A hírek arról szólnak, hogy egy baráti társaság szórakozott a víkendházban, majd hárman ott maradtak, éjjel pedig tűz ütött ki.

Sajnos az a szomorú tapasztalatom, hogy a tűzesetek során főként az alkohol befolyásoltsága alatt állók, valamint a mozgásukban bármilyen módon korlátozottak, nehezen mozgó személyek veszítik el az életüket. Az alkoholt fogyasztók, akár ők okozták a tüzet, akár valamilyen véletlen esemény során keletkezett, mindenképpen nehezebben reagálnak az eseményekre, nem tudják helyesen megítélni a veszélyt.

Tudom, hogy egy-két pohár ital elfogyasztása után nagyon nehéz körültekintőnek lenni, mégis jó volna, ha oda tudnánk figyelni erre, hiszen egy égve felejtett gyertya, vagy egy égő, rossz helyre dobott cigaretta is végzetes lehet, de egy véletlen tűzeset során sem tudunk a bajra helyesen reagálni.


13 hozzászólás

Könyves Attila · 2014-02-12 - 20:57

Majd internet nélkül maradtam és abbamaradtak a levelezéseink, de azóta is többször eszembe jut,tudtam a fantasztikus fogyásáról és a mai napig egy életvidám,akaraterős,optimista lányként emlékszem Rá. Soha nem találkoztunk,mégis lesújtó volt olvasni a fenti cikket még így 10 év távlatából is. Örülök,hogy ha régen is és rövid ideig is,de része volt az életemnek!
Nyugodjon a legnagyobb békességben,a családjának pedig minden jót kívánok!
Tisztelettel: Könyves Attila

    Ildikó · 2017-04-02 - 16:25

    Köszönöm Attila a kedves szavakat. Soha az életben nem nyugszom meg, hiszen még ma sem tudom mitől gyulladt ki az a ház, hogyan mentek ki az erkélyre, ha már ott voltak, miért nem ugrottak ki és azt se tudom hová lett mindkét ember lába térdtől lefelé, mert nem lett meg. Megnéztem a rendőrségi fotókat. Azóta is csak elkenések, handa-banda, össze-vissza beszédeket hallhatok. Pedig nem is egymás mellett volt a lábuk. Egymással derékszöget zártak be a testek. Enikő félig bent a szobába. Ahol a lába lett volna, már ha lett volna, ott volt Tomi keze, ami viszont nem égett el. De Tomi ellenkező oldalon lévő lába se lett meg térdtől lefelé. Hogy hová lettek a lábszárak azt máig se tudom és napjában többször kapok sírógörcsöt és ennek már mint előbb írtam már 5 éve. Iszonyatos. Remélem egyszer elolvassa soraim. Hiszen én is lám most 3 év után olvastam sorait.

Könyves Attila · 2014-02-12 - 20:47

Kedves Ildikó!
Hol is kezdjem…? Elöljáróban szeretném kifejezni őszinte részvétem! Csak ma szereztem tudomást a tragédiáról,ennek oka pedig egy “kicsi a világ” szerű történet,amit röviden (?) megosztanék Önnel/ mindenkivel. Egyik kollégámról kiderült,hogy tarjáni,és mikor ezt megtudtam,eszembe jutott egy név úgy 10 évvel ezelőttről:Valach Enikő. Kérdeztem,hogy ismeri-e és ekkor tudtam meg,mi történt.
Enikővel kb 10 éve “találkoztam” egy közösségi oldalon és pusztán baráti ismerkedés céljából emailezni kezdtünk. Az ország két különböző pontján éltünk,de napi-heti rendszerességgel leveleztünk. Mikor magam alatt voltam és szegényt a gondjaimmal traktáltam,mindig lelket tudott önteni belém és mindig jó volt levelet kapni Tőle/írni Neki. Több,mint fél évig váltottuk a maileket, egyiket a.másik után

    Ildikó · 2017-04-02 - 16:18

    Jaj Attila! Már 5 éve lesz április 8-án. Ezt nem lehet kibírni. Enikő nagyon jó ember volt.

Csepregi Csilla · 2013-04-10 - 20:18

Amint megkapom Ildikó telefonszámát, hívom, és hátha meg tudok neki magyarázni egy-két dolgot a tűzvizsgálattal kapcsolatban.
Örömmel segítek. A honlapot is ezért hoztam létre.
Üdvözlettel: Csepregi Csilla

Nagy ferencné · 2013-04-10 - 17:59

Végre valaki segítséget ajánl fel Ildikónak.. Köszönjük Csepregi Csillának. Én is ismertem Enikőt személyesen, a családot úgy szintén. Kérek mindenkit, hogy aki bármilyen segítséget, tanácsot tud adni, az tegye meg, mert ez egy rettenetes, feldolgozhatatlan állapot a családnak. képzelje az anya helyébe magát az, aki tudna segíteni, d elmulasztja azt. Legyen végre nyugalma valamelyest a családnak, mert ezzel a tragédiával éni kibírhatatlan.
Veled vagyok Ildikó!

    Bódi Ildikó · 2013-04-16 - 08:47

    Köszönöm Terike! Köszönöm Csilla! Most olvastam a leveleket és küldtem Csillának a telefonszámom.

Bódi Ildikó · 2013-04-09 - 15:17

Tisztelt Szerkesztők!
Csak most olvastam a hírt, és a levont konzekvenciát egyetlen lányom és szerelme halálának egy éves évfordulóján.(Két nap alatt hárman vesztették életüket c. cikket)
Döbbenetes! Az, aki tőlük többet ivott, az a tüzet túlélte. A lányom és párja vérében 2 üveg sörnek megfelelő alkoholt találtak.
A tűzszakértő nem hordta ki a törmeléket, pedig az összes vakolat lehullott és nem találta meg a tűzfészket. A rendőrség és a Katasztrófavédelem részéről összesen 2 (kettő) gépelt oldalnyi szabálytalanságot találtam. Természetesen fellebbeztem és az ügyet még most is vizsgálják, már nem a Nógrádiak, hanem a Heves megyeiek.
Viszont tegnap kaptam meg a harmadik tűzvizsgálati jelentést, amit akár én is megfogalmazhattam volna. “A releváns tűzkeletkezési okok közül a helyszíni szemle és a tanúk elmondása alapján nem zárható ki a nyílt lángú világítóeszköz, dohányzás, hőtermelő berendezés, elektromos rendszer.
A tűz következtében a helyszín oly mértékű károsodása, megsemmisülése miatt nem tett egyértelmű bizonyítást lehetővé…. stb…stb…”
Kérdésemre a vizsgálat vezetője azt válaszolta, hogy a törmeléket átnézte, de tényleg nem lett átszitálva. Mintha cinikus lenne ez a válasz. Így kell bánni egy gyászoló anyával. Viszont létezik egy tűzvizsgálati taktika, amelyben azt olvastam, hogy ha a falak károsodtak a törmeléket a fal mentén haladva spirális alakban ki kell hordani és át kell vizsgálni. Azt is olvastam valahol, hogy vegyelemzés céljából a kiégett épületből több helyről is mintát kell venni. Nem történt meg.
A mai napig nem értem, hogy a lányom, aki naponta 90 percet edzett, aki nem ivott, aki megfontolt volt és óvatos (egyébként a párja szintén) hogyan éghetett a felismerhetetlenségig el (lábaik, kezeik, koponyacsont, hasfal belekig beégve) Enikő fejjel a szoba felé hason, lába az erkélyen, Tomi pedig kint az erkélyen, feje Enikő lába felé!
Sajnos van egy autista kisfiam, akivel már 17 éve itthon kell lennem. Pénzem nincs, hogy független szakértőt kérjek fel vizsgálatra.
Azt látom, hogy senki nem akar “rosszat” mondani az egyébként versenyt is megnyert eredeti tűzszakértőre, akit én személyesen is megkerestem, hogy ne engedélyezze a tulajdonosnak a ház kitakarítását. Engedélyezte. A tűz tavaly április 8-án keletkezett, teli titokkal. Április 28-án kitakarították a házat. Most a Katasztrófavédelem a Rendőrségre mutogat, hogy nekik kellett volna mintát venni, a Rendőrség meg a Katasztrófavédelem véleményére mutogat. És az egész családom élete romokban hever. Nem tudom miért és hogyan halt meg a lányom és az a férfi, akit én már fiamnak tekintettem. A mai napig nem tudom.
Sajnos a cikk kihegyezi az alkoholt, pedig ők eredetileg lomtalanítani mentek segíteni a rokonoknak, majd főztek a dolgozóknak. Mindenki az általuk készített gulyással lakott jól. Aztán ott maradtak éjszakára. És véget ért az életük.
Egyébként tapasztalatom, hogy sokkal kevesebb részegest ér baleset, mint józant.
Üdvözlettel:
Bódi Ildikó (Valach Enikő https://www.kezirat.eoldal.hu/ édesanyja)

    Csepregi Csilla · 2013-04-09 - 17:35

    Kedves Ildikó!

    Nagyon sajnálom, ami Önökkel történt. Higyje el, hogy a hírhez írt kiegészítésemmel igazán nem akartam senkit megbántani. Kérem, ne haragudjon.
    Támogatásképpen azt tudom felajánlani – ha a cscsilla@gmail.com e-mail címre elküldi a telefonszámát -, hogy felhívom, és a tűzvizsgálattal, a tűz körülményeivel kapcsolatban tudunk egy kicsit beszélgetni, ugyanis a cégünk tűzvizsgálati szakértéssel is foglalkozik.
    Tisztelettel: Csepregi Csilla

        Csepregi Csilla · 2013-04-22 - 18:54

        Sajnálom Ildikó!
        Azért a segítségem felajánlása továbbra is él….
        Puszi: Csilla

          Bódi Ildikó · 2013-04-24 - 16:04

          Köszönöm Csilla! E-mailban küldök egy telefonszámot, mert ma beszéltem a Kat. védelemmel és írásba adtam, hogy elállok a fellebbezéstől, de a képeket átküldik Csillának a kérésemre, ha jelentkezik náluk.
          Nem tudok belenyugodni, hogy nem lehet kideríteni egy tűz okát. :'( Ennek a tudata igen félelmetes. Remélem sikerül valamit kideríteni.
          Puszi: Ildikó

        Bódi Ildikó · 2013-04-25 - 18:35

        Nem lehet elmondani szavakkal, hogy mit érzek. Igazából egyetlen szavunk se jó arra, hogyha meghal az imádott gyermekünk. Ha nem ölelhetjük, nem csókolhatjuk meg, ha már elvesztettük, ha nem láthatjuk, ha már mégis el kell válnunk tőle, azt meg feldolgozni egy élet kevés. Bíztam a tűzvizsgálókban, a rendőrökben, a boncorvosokban … és csalódtam. Mintha semmi nem menne úgy ebben a világban, ahogyan mennie kellene.
        Amikor megkaptam az új vizsgálati jelentést ezt írtam a FB oldalamra:
        Sírva keltem, könnyezve olvastam a “Tűzvizsgálati jelentést” ismét, megint, ami tegnap érkezett, éppen akkor, amikor az évforduló volt. :'( Olvastam a “semmit”, mert semmi. Nem tudni mitől és mért! Amit akkor és ott elrontottak, elmulasztottak soha senki pótolni már nem tudja.
        Megszakadhat a szív. Nincs segítség, nincs gyógyír…
        És végül ezt írtam:

        Feltárult

        Az életem… halálos betegség,
        őseimtől örökölt kór.
        Szerelemből fogant, csalfa mosollyal,
        délibábbal, gyermeki kacajjal,
        hiú ábrándokkal kövezett út.

        Mindez színházzá lett,
        szakadt díszletekkel,
        hisz gyermekem adta, s vette az Úr…
        Elröppent a „kék” madár,
        feltárult a gyarló, álnok világ.

        Feltárult a csaló, a hazug, az ál…
        Virágok szétszórt szirma
        fekete kövezetté vált.
        Ezen térdeplek azaddig,
        míg szánva végre kínom,

        nem végez velem ez… az életnek nevezett kór.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

4 + nyolc =