Használati szabályok a lakásban

.Talán nem mindenki tudja, hogy a saját tulajdonunkban, lakásunkban is vannak olyan szabályok, előírások, amelyeket be kell tartanunk. Nézzük, melyek ezek…

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet XXXII. fejezete határozza meg a használati szabályokat, amelyek közül néhány a lakásokra is vonatkozik.

A lakóépületek „Mérsékelten tűzveszélyes” (jelzése: „D”) tűzveszélyességi osztályba tartoznak.

Tűzveszélyes tevékenység

Tűzveszélyes az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár.

Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat.

Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység például a hegesztés, forrasztás, perzselés, lángvágás, tehát alapvetően a tűzveszélyes ”építőipari” tevékenységek, állandó tűzveszélyes tevékenység például a nyílt lánggal történő főzés.

Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni.

Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet – kivéve, ha a tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja – előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata.

Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat.

Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet (pl.: hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők) csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet.

A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő – szükség esetén műszeres – felügyeletet köteles biztosítani.

A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.

A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.

Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység lehet például, amikor egy vállalkozótól megrendeljük a háztetőnk szigetelésének elvégzését. A munka kezdete előtt győződjünk meg róla, hogy a munkát végző vállalkozó rendelkezik-e érvényes szakvizsgával, rendelkezik-e a tűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel, vagy a meghatározott feltételek írásban rögzítésre kerültek-e.

Szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen, tüzelés közben a helyszínt őrizetlenül hagyni nem szabad, és veszély esetén, vagy a tüzelés befejezésével azt el kell oltani. Tüzelés közben a tűz terjedésének megakadályozására, annak eloltására alkalmas eszközöket, felszereléseket kell készenlétben tartani.

Dohányzás

Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.

Tárolás

Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú anyag nem tárolható.

„A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartoznak a különböző oldószeres festékek, lakkok, a benzin, az éghető gázok. Az anyag beazonosítását a csomagoláson lévő felirat, jelzés, piktogram teszi lehetővé.

„A” tűzveszélyességi osztály lehetséges jelölései:

„A” tűzveszélyességi osztály; Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes; I. tűzveszélyességi fokozat; Fokozottan tűzveszélyes; Tűzveszélyes; ”F”; „F+”; „R 11”; „R 12”; Vörös négyzetben láng szimbólum.

„B” tűzveszélyességi osztály lehetséges jelölései:

„B” tűzveszélyességi osztály; Tűz- és robbanásveszélyes; II. tűzveszélyességi fokozat; Kevésbé tűzveszélyes; „R 10”.

 Az épület padlásterében éghető anyag csak olyan módon tárolható, hogy az a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozza, szükség esetén eltávolítható legyen, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjen el.

 Kémény, füstcsatorna és füstelvezetés

 Az égéstermék-elvezető berendezést és tartozékait nem éghető anyagból kell kialakítani.

Évente egy alkalommal kell ellenőrizni és tisztítani a szilárd- és olaj-tüzelőberendezés füstgáz elvezetésére szolgáló kémények bekötőnyílásait – a cserépkályhák bekötőnyílásai kivételével –, továbbá koromzsákjait, füstcsatornáit, valamint a mellékcsatornás gyűjtőkémények mellékcsatornáit (27/1996. (X. 30.) BM rendelet a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról).

A koromzsákot és a tisztító ajtókat, idomokat állandóan zárt állapotban kell tartani.

Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú, megfelelő minősítéssel rendelkező összekötő elem (füstcső) használható.

Az összekötő elemet (füstcsövet) 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. Az összekötő elem (füstcső) és a rögzítőbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet.

Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson.

Tüzelő-, fűtőberendezések

Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, arra méretezett kéményhez csatlakoztatható.

Csak olyan fűtési rendszer létesíthető, használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást.

Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezés használható.

A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni.

A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az ne jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.

Éghető padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan nem éghető anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) tüzet ne okozhasson.

Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba, illetőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni.

Csatornahálózat

Éghető gázt, gőzt vagy folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad.

Tűzoltó készülék

Nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken.

Tárolás

A lakásban az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályú éghető folyadékból legfeljebb 20 liter, a „C”–„D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékból legfeljebb 60 liter mennyiség tárolható.

PB-gázpalack nem alkalmazható, nem tárolható olyan helyiségben vagy – a kétszintes lakásokat tartalmazó egyemeletes lakóépületek kivételével – földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.

Tűzvédelmi bírság a szabályok megszegése esetén

Tűzvédelmi bírság kiszabása már az első esetben kötelező:

  • Tűzvédelmi előírás megszegése esetén, ha az tüzet idézett elő. A bírság minimális összege 100.000 Ft, maximális összege 1.000.000 Ft.
  • Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges. A bírság minimális összege 200.000 Ft, maximális összege 3.000.000 Ft.
  • Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz, vagy robbanásveszélyt idéztek elő. A bírság minimális összege 100.000 Ft, maximális összege 1.000.000 Ft.

Tűzvédelmi bírság kiszabása csak ismételt szabálytalanság esetén kötelező:

  • Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírás, továbbá tűzvédelmi szabványok előírásai megszegésére kerül sor. A bírság minimális összege 20.000 Ft, maximális összege 60.000 Ft.

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

négy + 15 =

+ <