Talán nincs mindenki tisztában azzal, hogy amikor a hatóság tűzvizsgálati eljárást végez, valójában mit is figyel, vizsgál, elemez. Ezt mutatom be az alábbiakban:

A tűz keletkezésének helye, ideje

A keletkezés helye a lakáson belüli pontos helyet jelenti, amely az esetek nagy többségében pontosan meghatározható, azaz meg lehet állapítani, hogy például a kiégett szobán belül az ágyon, vagy az ágy alatt, az ablak előtt, vagy a szekrénysor polcán keletkezett-e a tűz.

A keletkezés ideje viszonylag ritkán állapítható meg percre pontosan, így általában egy körülbelüli időpont meghatározására kerül sor.

A tűz keletkezésének, terjedésének körülményei

Meghatározásra kerül, hogy a tűz a keletkezési helyéhez képest milyen irányba, milyen tárgyakat, berendezéseket érintve terjedt tovább, mi volt, ami elősegítette, valamit mi az, ami gátolta a terjedést. A terjedést segíthette például a nagy mennyiségű éghető anyag, vagy a szellőzés megléte, esetleg valamilyen éghető folyadék. A terjedést gátló tényező például valamilyen épületszerkezet (pl.: tűzfal, vagy ajtó, ablak), vagy épp a tűzoltás.

A tűz keletkezéséhez vezető folyamat

Itt kerül megállapításra, hogy mi volt a gyújtóeszköz, ami konkrétan a tűz keletkezését okozta. Ez általában kizárásos módszerrel történik. Meg kell vizsgálni, hogy a keletkezés helyén milyen lehetséges gyújtóforrások voltak jelen, és ezek közül lehet megállapítani, hogy melyik okozta a tüzet. A tűzvizsgálati eljárásban egyébként ez a legbonyolultabb, és legnagyobb gyakorlatot, tudást, tapasztalatot igénylő tevékenység.

Ha a tűz oka nem állapítható meg, vagy nem bizonyítható, akkor a tűz keletkezésének oka ismeretlen lesz.

A tűzesettel kapcsolatos személyi felelősség

Amennyiben a személyi felelőse van a tűz keletkezésének, úgy az lehet szándékos, vagy gondatlan.

Szándékos tűzokozás esetén a tűzvizsgáló kimondja, hogy valaki tüzet okozott, a rendőrség pedig megpróbálja “elkapni”  a gyújtogatót. A tűzvizsgálónak nem feladata megnevezni azt a személyt, aki a tüzet okozta.

Érdemes arról is szót ejteni, hogy vannak olyan tűzesetek, amikor a hatóság mérlegelés nélkül tűzvédelmi bírságot szab ki.

Ha a tüzet valamilyen tűzvédelmi előírás megszegése idézte elő, akkor a bírság összege 100.000 – 1.000.000 Ft.-ig terjedhet. Az egyik legalapvetőbb előírás az, hogy tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat, a másik, hogy égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni, vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Ez konkrétabban azt jelenti, hogy ha valaki például dohányzással, vagy akár egy gyertya meggyújtásával okoz tüzet, az számíthat arra, hogy a hatóság tűzvédelmi bírsággal sújtja.

Személyek, anyagi javak, és a természeti környezet veszélyeztetettségére vonatkozó megállapítások

Az eljárás minden esetben vizsgálja, hogy személyek, értékek, valamint a természeti környezet közvetlenül, vagy közvetve volt-e veszélynek kitéve. Talán jól érezhető, hogy a közvetlen veszélyeztetés nagyobb “bűn”, mint a közvetett. A rendőrségi nyomozás, majd a bírósági eljárás során is ez az egyik legfontosabb kérdés, ugyanis ha valaki közvetlenül veszélyeztetett például személyeket, az nagyobb büntetést fog kapni, mint aki nem.

Az összegyűjtött bizonyítékok felhasználásával „összefoglaló jelentés” készül, amely egy szakmai dokumentum. A tűzvizsgálati eljárás a „tűzvizsgálati jelentés” kiadásával zárul. Ez az az irat, amelyet az ügyfelek kézhez kapnak, és amely tartalmazza többek között a tűz keletkezéshez vezető folyamat leírását, valamint a tűz terjedésére vonatkozó megállapításokat.


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

20 − 3 =