Sáfrány Péter ismét tollat ragadott, és egy olyan időszakról mesél, amelyre sokan nosztalgiával tekintünk vissza. Mert bizony akkoriban a tűzvédelem háza táján is más szelek fújtak. Valahogy több idő, több pénz, több motiváció, és több befogadó fül volt. Most rohanunk, és mindent a pénztelenségre fogunk. Pedig aki már átélte, hogy mindene odaveszett egy tűzben, rájön, hogy néhány aprósággal mindezt megelőzhette volna.

Írta: Sáfrány Péter

Öninterjú-féle (2. rész)

Volt-e vesszőparipám? Mit akartam elérni leginkább? Mi volt a szívügyem?

Zavarba jöttem. Kínlódva tudok válaszolni magamnak. A kérdések patetikusnak tűnnek.

Térítő akartam lenni, ha a válaszomban is patetikusan fejezem ki magam, nem terítő, hogy visszazökkenjünk. Dílervilágban misszionárius. Szinte egyedül próbáltam megalapozni és meghonosítani Magyarországon az iskolai tűzvédelmi nevelést. Nemcsak számtalan tantervet, követelményrendszert, jó néhány munkafüzetet, feladatlap csomagot, feladatgyűjteményt, tanári segédkönyvet, főiskolai jegyzetet írtam-készítettem-fejlesztettem ép értelmű és értelmi fogyatékos gyerekek, valamint a pedagógusok, képzős hallgatók számára, de „térítettem” is, részt vettem a pedagógiai programjaim terjesztése idején a pedagógusok felkészítésében, képzésében, továbbképzésében.

Nyakamba vettem az országot, eközben valami sajátosan magyar, helyi, kézműves értéket kívántam az asztalra tenni. Kortársaim tudományos fokozatot szereztek, professzorok lettek, én meg gyalog, Öveges József nyomában poroszkáltam, kismesterként tettem-vettem pedagógiai műhelyemben Szentesen.

A vesszőparipám a felelősség-áthárító címkézés elkerülése, ennek tanítása volt. Összegyűjtöttem azokat a címkéket (nemtörődöm, hanyag, mulasztó, stb., vagy 100 jelző), melyeket rád ragasztanak azok, akik nem tudnak segíteni nehéz helyzetben, vagy nem akarnak bajban kommunikálni.

Vesszőparipámnak mondható még, hogy „életprogramommá” tettem azt a tűzvédelmi nevelést, amiről voltaképpen senki sem tudja, hogy eszik-e vagy isszák. Rájöttem, hogy egy leveles faággal csapkodva juthatok előre a tudomány berkeiben.

Tényleg! Mi az a tűzvédelmi nevelés?

A tűzvédelmi nevelés az új szemléletű mindennapi (hétköznapi) tűzvédelmi kultúra iskolai kialakítása, tanulás-tanítás segítségével történő megalapozása, fejlesztése és minőségének javítása. A következő részterületek kutatási eredményeinek felhasználása révén képzelhető el: gyújtás, oltás, mentés, jelzés, megelőzés (A tűzvédelmi nevelés nem propaganda, nem reklám, nem oktatás, nem felvilágosítás, nem kiképzés, nem büntetés.).

Hogy vittem-e egy bőröndöt ezekre a pedagógus tréningekre az országjáró körútjaimon? Mit cipeltem körbe?

Nem bőröndöt vittem, egy nagy gurulós koffert. Csak abba fért el a sok hétköznapi celecula, melyekkel elpróbáltuk a tűzvédelmi feladatokat. Csak úgy tudtam vonszolni a kellékeimet.

Említettem, hogy Öveges tanár úrhoz szerettem volna fölnőni alázatban. De hát olyan káprázatos magasságokat és olyan egyszerűséget nem érhettem el. Ő félegyházi szent ember volt, én pedig túlzottan földhözragadt csongrádi.

Cipeltem a sokféle gyújtóeszközt, világító alkalmatosságokat, alkalmi oltócókmókot, a mentés hétköznapi tárgyait, háztartási felszereléseket. Akár egy vándor ócskás. A pedagógusokkal és a hallgatókkal kúsztam-másztam, gyújtottunk-oltottunk, és megmutattam nekik, hogy a véres verítékkel kifejlesztett tűzvédelmi feladatokkal hogyan érhetik el a saját szaktárgyi és szabadidős céljaikat.

Külön misét érdemel az információs szövegek, jelek,táblák tanítása. Egyszer itt még időt szentelek rá.

Szerették-e a gyerekek a tankönyveidet? Örömmel tanulták-e a tűzvédelmet?

Erre a kérdésre nem nekem kelleneválaszolnom. Nem is teszem. Másoktól – a válaszra kompetens szakemberektől – tudok idézni, de hát még ez is ellenszenves lehet az én számból.

Nézd, olvasó, ezt!

Idézet az ISKOLAKULTÚRÁ-ból:

„A leginkább preferált tárgy a tűzvédelem a hagyományos osztályokban, a maga összesített átlagértékével, ahogy mondani szokás, utcahosszal vezet…

Nem tartozik szorosan az elemzés tárgyához, de nem hagyható említés nélkül az ének tantárgy nagyfokú elutasítása egy olyan országban, melynek iskolai zenei nevelési módszerét (Kodály-módszer) világszerte mintaértékűnek tartják.

…sikerült a gyerekek életkorához adekvát tananyagot összeállítani, a gyerekek érdeklődését felkeltő, változatos feladatsorokat tartalmazó, humoros grafikákkal ellátott taneszközöket biztosítani. Ez utóbbiról a mérések indirekt következtetésein túl közvetlen információkkal is rendelkezünk.

A pedagógusok és a szaktanácsadók, valamint a tanévzáró méréseket végző mérési biztosok jelentették, hogy a gyerekek spontán megnyilvánulásaiból egyértelműen kiderült: a tantárgy fő vonzereje számukra a munkafüzet.”

Egy súlyosan elmarasztaló véleményt is írtak az egyik tankönyvsorozatomról, mielőtt lenyugdíjaztak.

Ezt a BM Tűz- és Polgári Védelmi Intézet Tanulmányi Osztály vezetője írta. Észrevételeinek összegzéséből idézem a következő szöveget:

„Az ismeretanyag feldolgozás gyakorlatiassága, szemléletessége nem elégséges. Célszerű lenne a felső tagozat esetében egy olyan oktató videofilm összeállítása, mely tematikusan feldolgozná a veszélyforrásokat… A filmhez kapcsolódhat a munkafüzet… Több játékos keresztrejtvénnyel lehetne kiegészíteni az anyagot. ”

Egyébként készült egy pocsék videó. Én írtam a forgatókönyvet (Tűzpróba 05).

Az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Tűzvédelmi és Biztonságtechnikai Intézetétől kapott vélemény-feljegyzés szerint:

„Az oktatást hatékonyan segíthetik a tervezett munkafüzetek… az anyagot többféle szempontból szükséges lektorálni.”

Azután itt egy idézet a Gyufáztok a suliban? című KÖZNEVELÉS-ben megjelent cikkből:

„Felmerül a kérdés: tiltani vagy tanítani: Mi az utóbbi mellett foglaltunk állást…

Freinet szellemiségű oktatási rendszerben tanuló gyerekek vettek részt ebben a programban. Foglalkozásaink témái: gyújtás gyufával, égő gyufa, cigarettavég, parázs tárolására alkalmas eszközök. … fűtőberendezések … eljátszottuk a hibalehetőségeket … kitértünk a szükségvilágítás (mécses, petróleum) eszközeire, használatuk gyakorlására, valamint elhelyezésükre… gáztűzhely … megismertük a piktogramokat … Meggyújtottuk a palackról és a vezetékes hálózatról működő készülék lángját … Gyertyát gyújtottunk, cseppentéssel rögzítettük, és megfelelő helyre helyeztük a gyertyatartót … a karácsonyfa díszítését gyakoroltuk. Sok helyütt elektromos karácsonyfa-izzó-sor szolgál díszül, nem kerülhettük el az érintésvédelmi szempontokat … születésnapi torták gyertyáinak helyes gyújtási sorrendjét tanultuk … Egy gyermek tálban elhelyezett papírgalacsint gyújtott, egy társa választott a készenlétben álló sok oltóeszköz közül, majd oltott … Szituációs gyakorlatokat játszottunk el a „veszélyes” terület legrövidebb elhagyására különböző testhelyzetekben. Társ mentése is felmerült helyzetjátékaink során … Menekülésünk során felderítettük az iskolánkat környező tűzcsapokat, vízlelő helyeket … a telefonálást játszottuk el … Vészhelyzetben az egyszerű, tömör fogalmazás a fontos.”

Tudtál-e valami újat adni a tűzvédelemnek és a pedagógiának?

Talán igen, remélem. A tűzvédelmi nevelés pedagógiai programcsomagját. Részlet a tananyagrendszerből:

„2.1 a gyújtó-, az oltó-, a mentő-, a jelző- és a hétköznapi eszközök, anyagok használatának – elhelyezésének tanulása terepen.

2.2 gyakorlás

a) az eszközök hibás fogásának javítása, önkorrekciója
b) az eszköz hibás tartásának kiigazítása
c) az eszköz nem megfelelő nyomásának javítása
d) a mozdulat hibás irányának módosítása
e) az eszköz hibás megváltoztatása, módosítása
f) A hibás tevékenység veszélytelenre cserélése”

Hogy érzem magam?

Szívesen beszélek erről. Boldogan végeztem a fejlesztési munkámat. Tudtam, hogy lesz folytatás egyszer. Most is derűsen nézek a jövőbe.

Sehol sem találkozni tűzvédelmi tankönyveimmel. Hová forduljanak az érdeklődők?

Sem a tűzoltósági könyvtárak, sem az online védelem gyűjtemény nem érdemesítette megőrzésre a tankönyveimet. A Facebookon, a Névjegyemben tettem föl néhányat mutatóba, idéztem belőlük.

Pislants rá ezekre a viseltes lapokra, kedveső netező társam!

Antikvár példányokat is láthatsz a hálón. Civileknél és a Selyemgombolyítóban szintén porosodik néhány.

Beszélhetünk-e Sáfrány-módszerről?

Hogyne, beszélhetek! – magamban … magammal. A vélemény szabad. Bár sokat jár a szám, mégis szerény maradnék. Ezen ügyben. De egye fene! – megengedem bárkinek, hogy így minősítse a fejlesztőmunkám eredményét. Hátha igaz.

Hogyan tovább?

Most itt ez az OTB. Érdekelne. Bejelentkeztem az OKF-re. Fogadtak. Kíváncsi leszek, hogy mire jutunk. Izgat ez a KSZ is.

Többet nem tudok, magamnak szűkszavúságot fogadva várakozom.

(folyt. köv…)

Ha úgy érzed, hogy gondolataid, véleményed, ötleteid vannak a tűzvédelemmel kapcsolatban, vagy csak egy “tüzes” történetet szeretnél elmesélni, írj e-mailt a gyujtoforras@gmail.com címre, és az írásod megjelenhet a honlapon.


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

négy + 5 =