Olvasói levelek – Színezgetés helyett gyertyagyújtás

Sajnos a gyerekek – akár tetszik, akár nem – kipróbálják a gyufát, és az öngyújtót. Mert kíváncsiak. Sáfrány Péter tűzvédelmi nevelési módszerében azt vallja, hogy adjunk a gyerek kezébe gyufát. A tanári visszajelzések azt mutatják, hogy a gyerekek nem tudják helyesen használni ezeket az eszközöket, megijednek, elejtik az égő gyufát. Én viszont tűzvizsgálóként többször találkoztam már gyerek által okozott tüzekkel. Hiszem, hogy a gyerekek ilyenkor nem felgyújtani akarnak valamit, csak megijednek. Akkor már inkább tanulják meg helyesen használni.

Írta: Sáfrány Péter

Öninterjú-féle (4. rész)

Nem tudom, nem tudtam eléggé hangsúlyozni, milyen fontos, hogy a gyerekek valóságosan is kezükbe vegyék a munkalapokon-feladatlapokon szereplő tárgyakat, lehetőleg terepen. Féltem, hogy csak “kitöltik” a lapot, színezgetnek, firkálgatnak. Akadt azért sok pozitív példa. Alább ilyet mutatok.

A másodikosok arról tanulnak, hogy milyen mozdulatokkal lehet gyújtani, hányféle eszközzel lehet meggyújtani a gáztűzhely rózsáján kiáramló gázt, melyik gyújtó működik szikraadással.

Tanulnak a rágyújtásról és a tűzcsiholásról, foglalkoznak a gáztűzhely balesetmentes használatával, gyakorolják a gyertyagyújtást.

A gazdaságos tanulásszervezés azt kívánja, hogy a tanár a tűzvédelem – azon belül a tűzgyújtás – tanulását mindig más tantárgyi órába beépítve, vagy szabadidőben végeztesse.

Nincs (nem volt) külön tűzvédelem óra.

A pedagógusnak minden feladat megoldását ellenőriznie kell.

A munkalaphoz kapcsolódó tevékenységek, megoldható feladattípusok pl.: szókincsfejlesztés és szóbeli szövegalkotás:

• tárgyak, eszközök, anyagok megnevezésével és több szempont szerint történő csoportosításával,
• szituációk leírásával, az előzmény és a következmény megfogalmazásával,
• véleményalkotással szituációk alapján.

Tanári visszajelzések

“Tűzgyújtási eszközként gyufát használtunk. Először kipróbálták, hogyan lehet a gyufaszálat meggyújtani. Sok-sok gyakoroltatás kellett ahhoz, hogy a gyufaszálat a dobozhoz helyesen fogják. Egyértelműen látszott az, kik azok a gyerekek, akik nem használtak még gyufát. Sokaknak a fogása, a finommotorikája fejletlen. 

Kapkodó tűzgyújtás figyelhető meg azoknál a gyerekeknél, akiknek a személyisége is hasonló.

Használtunk öngyújtót is gyertyagyújtáshoz. Itt még erősebben észlelhető a sikertelenség azoknál, akiknek nem jó, fejletlen a finom mozgása. A gyufaszálat eleinte, a meggyújtás után, sokan függőlegesen tartották, így azután maguk tapasztalták meg, hogy melyik a helyes tartás.

Karácsonykor az osztályban felállított fenyőfán gyakoroltuk a csillagszóró meggyújtását. Később a szabadban próbáltuk ki a tűzgyújtást még, papírból készítettünk kiszebábokat, és a folyóparton gyújtottuk meg, égettük el azokat. Nagy élvezettel csinálták a tanulók … itt a tűzoltást is kipróbáltuk. Lelocsolták, földet hánytak rá.” (H. V. Zs. gyógypedagógiai tanár, 2. osztály, 9-13 éves gyerekek, 1 lány és 7 fiú, 3 állami gondozott.)

Mindig az lebegett a szemem előtt, hogy a tűz elleni védekezés gyakorlatok révén tanítható, különösen igaznak véltem ezt értelmileg sérült gyerekek esetében.

De vajon tényleg igazam van-e, vagy ez csak afféle véleménytudás, hiedelem?

Veszélyeztethetem-e a gyerekeket?

Az ellenőrzött gyújtás veszélyesebb-e az iskolában, vagy inkább az otthoni titkos próbálkozások?

Ezen “legális” és “illegális” gyújtások ellen és mellett több érv fölhozható.

A tűzvédelem iskolai kipróbálása, majd a hatásvizsgálatok ebben a kísérleti programban közelebb vihetnek bennünket az igazsághoz. A tűzvédelem-hatásvizsgálat csak az épértelmű harmadikos gyerekeknél történt meg e nagyszabású kísérleti programban.

A harmadikos feladatlap ajánlott tanári instrukciói:

• Színezd zöldre, ami a tűz megelőzését, kékre, ami a tűz oltását segíti!
• Meséld el a történetet! Mondd el részletesen az első és a második kép alapján, hogy mi mit gyújt meg egy szabadban rakott tűznél!
• Írj további sorozatokat arról, hogy mi mit gyújthat meg !? (Pl.: gyufa-gyertya – fenyőág – karácsonyfa – függöny.) A veszélyeket keretezd be pirossal! A legnagyobb bajt pirossal karikázd be!

Tanulásirányítási normák

• A gyakorlatok megkezdése előtt a pedagógus hívja fel a gyerekek figyelmét a gyújtási-oltási hibalehetőségekre.
• A gyakorlás életszerű helyzetben történjen.

Tanári tapasztalatok

“A családban élő tanulók természetesen többször találkoznak magával a tűzgyújtással, tűzrakással. A tűzgyújtást … kipróbáltuk.” (N.K-né pedagógus, 3.osztály, 6 fiú és 1 lány, 10 – 12 évesek, közülük 3 intézeti nevelt.)

(folyt. köv…)

[useful_banner_manager banners=11 count=1]