Sokkot kap a szervezetük – a kánikula hatása

Van, aki szereti, és jól viseli a hőséget, de az emberek többségét legyőzi a kánikula. Az emberi szervezet képes szembeszállni azzal a helyzettel, amit a hosszú kánikula okoz, azonban az extrém magas hőmérséklet hatása nem mindenkinél múlik el nyomtalanul.

Az éghajlatváltozás következtében egyre hosszabb, és egyre melegebb nyarakra számíthatunk, miközben egyre többször lehetnek olyan extrém időszakok, amikor a hőmérő higanyszála meghaladja a 30 0C-ot, és helyenként eléri a 40 – 45 0C-ot.

A meleg kimerültséget okoz, ami gyakori következménye a kánikulának, a tünetek pedig szédülés, fejfájás, ájulás. Ezt általában pihenéssel, hűvös környezettel és rengeteg folyadékkal lehet kezelni.

A napszúrás nem más, mint a napsugárzás okozta betegség, egy enyhe agyhártya gyulladás. Általában nem jár súlyos következményekkel, de a tünetei nagyon kellemetlenek. Ezek lehetnek szédülés, fejfájás, hányinger, hányás, gyengeség, szomjóság, kábultság, és fényérzékenység. A napszúrást általában csak este vesszük észre, amikor fáradtnak érezzük magunkat, majd jön az egyre erősödő hányinger és a hányás, valamint a fényérzékenység.

Napszúrás gyanúja esetén hűvös, szellős helyre kell menni, jót tesz a légkondicionáló, illetve a ventilátor, de megteszi egy sötétített helyiség is. Le kell feküdni úgy, hogy a felsőtest kissé magasabban legyen, illetve szabaduljunk meg a szűk ruházattól. Néhány napig nem szabad napfényre menni. Apránként, folyamatosan pótolni kell a folyadékveszteséget, amire legideálisabb a szénsavmentes ásványvíz. A langyos zuhany, és a hideg vizes borogatás is jó szolgálatot tesz ilyenkor.

Az emberi szervezet izzadással és légzéssel kezeli a meleget. Ha magas a hőmérséklet és magas a páratartalom, akkor az ember hiába izzad, a verejték nem tud elpárologni a bőrén, ami miatt elmarad a hűtés. Tehát minél magasabb a páratartalom, annál nehezebben viseljük a hőséget, annál melegebbnek érezzük a hőmérsékletet.

Az emberi szervezet viszonylag jól tud alkalmazkodni a meleghez, azonban ha túl hosszú ideig vagyunk kitéve a hőségek, a szervezetünk egy idő után leállítja az izzadást. Ha azonban nem izzadunk, a hűsítő hatás is megszűnik, a személy pedig egy idő után hőgutát kap.

Az izzadás leállása után a test felforrósodik, ami hatással lesz az agyra, az ember összezavarodik, majd elveszti az eszméletét és meghal. A hőguta hatással van még a központi idegrendszerre, a keringésre és a vesékre is.

A hőguta már orvosi kezelést igényel, amelynek tünetei a száraz, izzadásmentes bőr, a 40 0C körüli láz, a zavartság és esetenként az eszméletvesztés.

Hőguta gyanúja esetén azonnal mentőt kell hívni. Elsősegélyként azonnal vigyük a beteget hűvös helyre, vizes borogatással hűtsük a testét, és ha lehetséges, itassunk a beteggel folyadékot.

Szervezetünk sokkolásának csökkentésére pedig csak az unos-untalan ismételt jótanácsokkal szolgálhatok:

  1. Ne menjünk 11 és 15 óra között a szabadba.
  2. A kánikulai napokat lehetőleg elsötétített szobában vészeljük át.
  3. Ha van lehetőségünk, menjünk légkondicionált helyre.
  4. Végjük a fejünket – kalappal, kendővel – a napsugárzástól.
  5. Viseljünk UV szűrővel ellátott napszemüveget a szabadban.
  6. Ne hordjunk szűk, testre simuló ruhákat.
  7. Ha napra kell mennünk, kenjük be a testünket napvédő krémmel.
  8. Lehetőleg ne végezzünk nehéz fizikai munkát, ne tervezzünk kirándulást ezeken a napokon.
  9. Igyunk megfelelő mennyiségű folyadékot.
  10. Éjszaka tárjuk ki az ablakokat, nap közben pedig csukjuk be, és sötétítsük az ablakokat.
  11. Ha van, használjunk ventilátort.
  12. Ne maradjunk huzamosabb ideig napon álló járműben.
[useful_banner_manager banners=11 count=1]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenhárom + 3 =

+ <