Szén-monoxid (CO) mérgezés

A szén-monoxid (CO) mérgezés nagyon gyakori háztartási baleset, a mérgezés következtében közel annyian veszítik életüket, mint a tűzesetek során, de ennél nagyságrenddel többen kerülnek életveszélybe, jutnak a mérgezés miatt kórházba.

A szén-monoxid szerves anyagok tökéletlen égése során jön létre, színtelen, szagtalan, nem irritál, könnyebb a levegőnél, és tűzveszélyes gáz.

Szén-monoxid minden széntartalmú, szilárd, folyékony, vagy gáznemű anyag elégésekor keletkezik. Ilyenek például a természetes gázok (földgáz, metángáz, stb.), a kőolajszármazékok (benzin, gázolaj, petróleum, stb.), vagy a kőszén, és a fa.

(Forrás: MTI)

Hogyan juthat lakásunkba szén-monoxid?

Minden olyan berendezés veszélyforrást jelent, ahol égési folyamat zajlik. Ilyenek lehetnek például azok a fűtőberendezések, amelyek működésük során a lakás belső levegőjét használják.

Veszélyes az eldugult kémény, sérült kazán, rossz tömítések, rosszul működő, olaj-, vagy fatüzelésű fűtőberendezések, gáztűzhely, szagelszívó, rosszul szellőző, vagy hibásan működő vízmelegítők, kályha, kandalló, vagy a benzinüzemű motorok, gépek is.

Ha a fűtőberendezésben nem ég el tökéletesen a tüzelőanyag, szén-monoxid képződik. A probléma rendszerint akkor jelentkezik, ha a kéményben valamiért nem tud az égéstermék elvezetődni, és az bejut a lakásba.

A balesetek nagy többségében télen következik be, azonban nemcsak a téli időszak veszélyes. A vízmelegítésre használt nyílt égésterű berendezések, vagy a működő benzin üzemű járművek által kibocsátott CO az év bármely szakaszában okozhat mérgezést.

Tünetei

Kezdetben a mérgezésre a fejfájás, fülzúgás, kábultság, szédülés, hányinger, valamint a bőr kipirulása jellemző. A mérgezés felismerését nehezíti, hogy a tünetek hasonlítanak a migrén, vagy az influenza tüneteihez, bár az influenzára jellemző láz itt nem jelentkezik.

Később az izmok begörcsölnek, majd bekövetkezik az eszméletvesztés, ami hányással párosulva fulladást okozhat.

A legvégső stádiumban az izmok ellazulnak, majd leáll a légzés, és bekövetkezik a halál.

Az eszméleténél lévő beteg tudatában lehet a mérgezésnek, azonban egy bizonyos ponttól nem képes a cselekvésre.

A mérgezés gyanúját erősíti, ha a lakásban tartózkodóknál együttesen jelentkeznek a tünetek. Ilyenkor azonnal menjünk a szabadba, és hívjunk segítséget.

Egészségre gyakorolt hatása

A CO a szervezetbe jutva a vér hemoglobinjához kötődik, megakadályozva ezzel, hogy a vér oxigént szállítson.

Ha a levegőben való jelenléte eléri az 1 térfogat%-ot, az szinte azonnali eszméletvesztést okoz. Természetesen ennél kisebb koncentrációban is életveszélyes, bár itt a mérgezés kicsivel hosszabb időt vesz igénybe. A CO kezdetben lassabban halmozódik fel a vérben, majd hirtelen megugrik a jelenléte.

A mérgezésnek hosszú távú egészségkárosító hatása a bénulás, agykárosodás, és a látászavarok.

A veszélyes koncentráció nem határozható meg egyértelműen, mivel a különböző embereknek különböző a toleranciaszintje. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek, a kismamák, az idősek, valamint a légúti betegségben szenvedők.

Kezelése

A CO mérgezettnek azonnal friss levegőre van szüksége, így nyissuk ki az ajtókat, ablakokat, kísérjük a sérültet a szabad levegőre, biztosítsuk a szabad légutakat, és ha szükséges, alkalmazzunk mesterséges lélegeztetést.

Ha lehetséges, azonnal kapcsoljuk ki a CO-t kibocsátó berendezést, és hívjuk a tűzoltókat, és a mentőket. Nagyon fontos ilyenkor a szakszerű orvosi beavatkozás.

Ha magunkon észleljük a tüneteket, és nem teszünk semmit, akkor előbb-utóbb elveszítjük az eszméletünket, és meg fogunk halni.

A segítséget nyújtó nagyon figyeljen oda arra, nehogy maga is mérgezést szenvedjen.

Hogyan védekezhetünk?

A veszélyes szén-monoxid koncentrációt CO-érzékelő jelzi, melyek fajtái:

  1. Biomimetic érzékelő: A vér hemoglobinját „utánozza”, azaz egy érzékelő figyeli a hemoglobin cella CO hatására történő elsötétülését. A készülék élettartama 2-3 év, de ha időközben jelzést ad, az nagyban csökkenti az élettartamát.
  2. Félvezetős érzékelő: A készülékben a CO-t a félvezető megköti, melynek félvezető képessége megnövekszik. Ezt a változást jelzi a készülék.
  3. Elektrokémiai érzékelő: A készülék elektródából és elektrolitből áll. CO bejutása esetén a katód és az anód között elektromos feszültség jön létre, amely jelzést ad. A készülék élettartama kb 5 év, fogyasztása alacsony.

A készülékek működéséhez tápellátást kell biztosítanunk, amely lehet cserélhető elem, beépített elem, gyengeáram, vagy hálózati áramellátás. Mindegyik tápellátó eszköznek van előnye, és hátránya. Vásárlásnál vegyük figyelembe a helyi adottságokat, lehetőségeket, és olyan készüléket válasszunk, amely minden tekintetben a megfelelő biztonságot biztosítja számunkra.

Csak olyan készüléket vásároljunk, amely megfelel az EN50291:2001-es szabványnak. Soha ne vásároljunk használt készüléket, vagy olyant, amelynek a származása nem ellenőrizhető. A berendezés csak akkor fogja a megfelelő védelmet nyújtani, ha szakszerűen van felszerelve.

Riasztás esetén az érzékelők fényjelzést, és hangjelzést adnak, de képesek jelezni a meghibásodást is, valamint kell, hogy rendelkezzenek egy „teszt” gombbal is, amelynek segítségével rendszeresen ellenőrizhetjük működőképességüket.

Érdemes a készüléket felszerelni minden olyan helyiségbe, ahol lánggal működő berendezés található, de ha anyagi lehetőségeink ezt nem engedik, akkor ajánlott készülék elhelyezése olyan helyiségbe (pl. nappali), ahol a család a legtöbb időt tölti, vagy oda, ahol az alvás, és a tüzelő-, fűtőberendezés működtetése egy légtérben történik (pl. kandalló, gázkonvektor).

A készüléket mindenképpen vízmentes, és huzatmentes helyre kell felszerelni, de az elhelyezés nagyban függ attól, hogy az adott helyiség közvetlenül veszélyeztetve van-e, vagy sem.

Szén-monoxid érzékelő elhelyezése ott, ahol tüzelő-, vagy fűtőberendezés működik:

  • Az érzékelő a CO forrásától 1,5-3 m-re legyen!
  • Az érzékelőt az ajtó és ablak felső élénél magasabbra kell szerelni, de a mennyezet és az érzékelő közötti távolság minimum 15 cm legyen.
  • Mennyezetre szerelés esetén az érzékelő és a falak távolsága minimum 30 cm legyen.

Szén-monoxid érzékelő elhelyezése a tüzelő-, fűtőberendezéstől távol lévő helyiségben:

  • Az érzékelőt belégzési magasságba kell elhelyezni, azaz a hálószobában a padlótól 50-70 cm-re, más helyiségekben a padlótól 150-160 cm magasságban.

Felszereléskor, üzembe helyezéskor minden esetben tartsuk be a használati utasításban leírtakat.

A készülék jelzése esetén azonnal nyissunk ablakot, és hagyjuk el a helyiséget, lakást.

Sokan kérdezik tőlem, hogy a tűzjelzők (füstérzékelők) és a CO-érzékelők alkalmasak-e a szén-monoxid és a füst együttes érzékelésére. A válaszom általában határozott NEM. Ennek az oka a következő:

A CO-érzékelő a levegőben lévő szén-monoxid gázt érzékeli, a füstérzékelő viszont a levegőben lebegő füst és korom szemcséket.

A CO-érzékelő egyébként képes arra, hogy a füstben lévő CO-t érzékelje, így nagy késedelemmel, de jelezni fogja a füstöt, azonban a füstérzékelő egyáltalán nem képes a szén-monoxid gáz önálló jelenlétét jelezni.

Mivel a CO-érzékelő, és a füstérzékelő különböző halmazállapotú anyagokat észlel, továbbá – sok esetben  – az ajánlott elhelyezési magasságuk is különböző, így nem alkalmasak „egymás” feladatainak ellátására.

A CO mérgezés bekövetkezésének csökkentése érdekében a kéményt, a fűtőberendezéseket, kályhákat, kandallókat rendszeresen ellenőriztessük. Ha rendellenességet tapasztalunk, azonnal kapcsoljuk ki, javítását bízzuk szakemberre.

Az autónkat ne járassuk zárt helyen, de a szabad levegőn (dugóban, parkolóban, alagútban, stb.) is figyeljünk oda, hogy a nyitott ablakon, ajtón keresztül a jármú belső terébe is juthat szén-monoxid, ezért ilyen helyzetekben – ha megtehetjük – ne járassuk a motort, vagy csukjuk be az ablakokat, ajtókat.

A mélygarázsokban általában CO érzékelők vannak felszerelve, figyeljünk a jelzésre, ne tartózkodjunk hosszú ideig ilyen terekben.

[useful_banner_manager banners=11 count=1]

4 hozzászólás: “Szén-monoxid (CO) mérgezés

  1. Bereczk János szerint:

    Minden vélemény? Nem nagy a tolongás, ebben a témában sem, a cenzúra (név, email, honlap vagyok) de nem akarok hozzászólni ilyen piti témához. Úgy látszik, az értelmiségnek számító egyetemek sem strapálják magukat, vagy nem értenek hozzá, hogy az ilyen kíváncsinak, mint én, megmagyarázzák, mi is az, amibe sokan belehalnak? A ZÖLDEK, hol vannak? Ha minden fűtés rossz, talán csak meg kéne találni, mi az ok! Én szénnel és gázzal fűtök egy kazánban! Ugye, furcsa! Általános iskolában tanultam ezt a rendszert, akkor még FIZIKA TANÁR tanította!!!! Ahhoz, hogy valamit elégessünk, nem kell egy T-72-es páncélzata, a jó tüzelés nem robban, a rossz meg termeli a CO-t, füstöt, kormot! Kazánt három naponta kormolni, talán nem kellene a levegő oxigénjét, korom gyártásra használni? Lehet, Hogy Hamarosan, Hülyék, Hungarikuma lesz ez is!
    Aláírás helyett: Aki nem tüzel hanem FŰT is. Köszönöm ha megjelenik, valaki csak válaszol rá!

  2. Manguszta szerint:

    Kedves Csilla,
    Nagyon köszönöm, hogy utánanéztél, és a magyarázatot is!
    Szép estét!
    Manguszta

  3. Csepregi Csilla szerint:

    Szia Manguszta!

    Teljesen jogos a kérdésed, hiszen valóban ellentmondás látszik. Utánanyomoztam, és a következőt találtam:
    CO érzékelő elhelyezése veszélyeztetett helyiségekben (ahol tüzelő/fűtő berendezés működik):
    – Az érzékelő a lehetséges CO forrástól 1,5-3 m-re legyen!
    – Falra szerelés esetén az érzékelő legyen magasabban, mint az ajtó és ablak felső éle, de a mennyezet és az érzékelő között legalább 15 cm legyen!
    – Ha az érzékelőt mennyezetre szereljük, távolsága a falaktól minimum 30 cm legyen!
    CO érzékelő elhelyezése hálószobákban és olyan helyiségekben, melyek távol vannak a CO kibocsátó forrástól:
    – Az érzékelőt belégzési magasságba telepítsük (hálószoba: 50-70 cm; más helyiség: 150-160 cm).
    Talán így már könnyebb eldönteni…
    Nagyon köszönöm, hogy felhívtad a figyelmem erre, így ennek megfelelően a cikket is javítom majd. Én is mindig tanulok valami újat:))

    Üdvözlettel: Csepregi Csilla

  4. Manguszta szerint:

    Köszönöm a cikket, nagyon hasznos!
    Kérdés: a mi CO-jelzőnk felszerelési utasításában azt írták, hogy gázkazántól 1 méterre, a plafonól 30-50 cm-re helyezzük el. Ez eltér a cikkben említett fejmagasságtól, alvómagasságtól. Vagy ennyire eltérhet az elhelyezés, készülékenként?
    Köszönettel:
    Manguszta

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

öt + tizenhat =

+ <