Tűzvédelmi tervezés

Egy biztonságosan működő épületet már létesítéskor olyan gondosan kell megtervezni, hogy az ne csak a számtalan jogszabályi előírásnak feleljen meg, hanem valóban alkalmas legyen a célra, ami miatt épült.

A jogszabályi előírások betartásakor rengeteg feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy az épület szerkezeti elemei, kialakítása biztosítsa a létesítmény biztonságos működését, anélkül, hogy probléma esetén a bent tartózkodókban, az épületben, vagy a vagyontárgyakban kár keletkezne.

Mindezt hivatott biztosítani a tűzvédelmi tervezési munka, ami tűzvédelmi szempontból vizsgálja a biztonságot. A munka során fel kell mérni a tűzvédelmi követelményeket, és igényeket, folyamatosan egyeztetve a létesítés folyamatában résztvevőkkel (tervezőkkel, kivitelezőkkel), illetve az illetékes tűzvédelmi hatósággal.

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 21. § (1) bekezdése szerint:

Jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal.”

A tűzvédelmi dokumentációt csak az a természetes személy készítheti, aki tűzvédelmi szakértő, vagy tűzvédelmi tervezői jogosultsággal rendelkezik.

A fenti szaktevékenység gyakorlása, illetve a jogosultságok tekintetében a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól szóló 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet és a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet ad iránymutatást.

Az építési engedélyezési eljárásokban tűzvédelmi szakhatóság bevonása, ezzel együtt építészeti tűzvédelmi tervező, szakértő által készített tűzvédelmi dokumentáció szükséges a következő esetekben:

  • Kettő vagy több pinceszintet tartalmazó építmény esetén.
  • KK, MK mértékadó kockázati osztályba tartozó építmény esetén.
  • AK mértékadó kockázati osztályba tartozó
    • lakó- és üdülőépület,
    • nevelési, oktatási, szociális rendeltetést tartalmazó épület,
    • összes építményszint nettó alapterülete az 500 m2-t meghaladó épület esetén.
  • NAK mértékadó kockázati osztályba tartozó épületek a lakó- vagy üdülőépület kivételével, amelynek
    • az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 500 m2 és tartalmaz olyan közösségi rendeltetésű helyiséget, amelynek nettó alapterülete nagyobb, mint 50 m2,
    • az összes építményszint nettó alapterülete nagyobb, mint 1000 m2.
  • A több, mint 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény esetén.
  • A tömegtartózkodás céljára nem szolgáló lelátó, vendéglátó, kereskedelmi rendeltetéssel rendelkező – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény, ami 50 főnél több személy tartózkodására szolgál és alapterülete a nettó 20 m2–t meghaladja.

Az előző felsorolásban nem szereplő, de építési engedély köteles létesítések esetén nem kötelező tűzvédelmi szaktervező közreműködése, de a tervek szerves része a tűzvédelmi dokumentáció, így az engedélyezési eljárásba indokolt tűzvédelmi szakember bevonása.

Ugyanez vonatkozik azokra az esetekre is, ahol az építéskor nem kerül sor az építési hatóság bevonására, de tűzvédelmi kérdések ugyanúgy felmerülhetnek.

Cégünk bármilyen létesítési probléma megoldásában áll ügyfelei szíves rendelkezésére!

Kérdése van? Nem ért valamit? Vegye fel velünk a kapcsolatot >>

 

Minden vélemény számít!

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

4 + nyolc =

+ <