Földünk felületét 2/3 részben víz borítja, ezért a víz, mint oltóanyag olcsó, könnyen hozzáférhető és nagy mennyiségben, általában minden háztartásban fellelhető. Ez a tűzoltó anyagok közül a legrégebben, és a leggyakrabban használt oltóanyag. De nem mindegy, hová öntjük!
Nap, mint nap találkozunk tüzekről, katasztrófákról szóló híradásokkal, de valójában a legtöbb ember nem tudja pontosan, mi is a tűz, hogy viselkedik. Általában csak akkor értik meg, ha saját szemmel látják, saját bőrükön tapasztalják, hogy veszélyben az otthonuk, a családjuk. Évente több, mint 100-an halnak meg Magyarországon tűzben, de közel 1.000-en szenvednek sokszor maradandó égési sérülést tűzeset során.
Újabb riasztás. Korán reggel van, a harmat még nem száradt fel… Hamar kiérünk, függőfolyosós ház. A ház előtt a kertben a bejárati ajtó, a zárnyelv kint, kulcs a zárban. Felnézek. Az első emeleten rendőrök állnak. Rosszat sejtek.
A ruháink anyaga egyre több műanyagot tartalmaz, ami elősegíti az égést, és mivel egyből olvadnak is, további súlyos égési sérüléseket okoznak. De vajon tudjuk-e, hogy mit kell tennünk, ha a rajtunk lévő ruházat meggyullad?
Közeledik a nyár, a gyerekeknek lassan véget ér az iskola, és egyre többen indulnak el szabadidejükben kirándulni. Azonban az időjárás nem mindig kegyes hozzánk, mostanában inkább szeszélyes. Egyik pillanatban süt a nap, a másikban pedig már lecsap ránk egy vihar.
A robbanás nem más, mint az energia mennyiségének szélsőséges módon történő, gyors növekedése, és felszabadulása. A heves hőfelszabadulás következtében a felrobbanó anyag és a környezetében lévő levegő is nagyon felmelegszik, nyomása megnövekszik. Ez hozza létre azt a léglökési hullámot, amely valójában felelős a robbanás pusztításáért.
A tűzesetek során a legtöbb halálesetet a füstmérgezés okozza, de kisebb-nagyobb súlyosságú füstmérgezéssel évente több száz ember kerül kórházba.
