Biztosítási okosságok – 1. rész

Az, hogy vagyonunk védelmére kössünk-e biztosítást, talán senki számára nem kérdéses. Engem inkább azok a részletek, kérdések érdekelnek, amelyeket általában senki nem tesz fel, mikor megköt egy biztosítást. Ezek a kérdések jószerével csak akkor merülnek fel, mikor már megtörtént a baj. Van, amikor ezekre akkor nem tetsző választ kapunk. És olyankor már késő.

(tovább…)

Lakásbiztosítás – Mikor nem fizet a biztosító?

Ha kötünk egy lakásbiztosítás, joggal gondolhatjuk – ha minden biztosítási díjat becsülettel befizetünk – hogy nem lehet gond akkor sem, ha bajba kerülünk, beázik a házunk, vihar tépi le a tetőt, vagy tűz pusztít. Csak szólunk a biztosítónak, akik mosolyogva jönnek, és már számolják is a tenyerünkbe a húszezreseket. Van azonban néhány olyan eset, amikor nem fizet a biztosító, azaz mentesül a kár kifizetése alól.

(tovább…)

Keletkezési okok: szándékos tűzokozás


A tüzek a keletkezés módja szerint alapvetően három csoportba sorolhatók.

Az elsőbe a – hazánkban leggyakrabban előforduló – gondatlan tűzokozás következtében keletkezett tüzek sorolhatók, tehát azok, amelyek valamilyen gondatlan emberi magatartás következtében keletkeznek (pl.: ottfelejtett gyertya, el nem oltott cigaretta, égve hagyott tábortűz, stb.).

A másik csoportot a véletlen tűzesetek alkotják. Ezek olyan események, amelyek kialakulásában nem játszik szerepet valamilyen külső “tevőleges” közreműködés (pl.: villámcsapás, meghibásodott elektromos berendezés, az öngyulladások bizonyos fajtái, stb.).

A harmadik, sajnos gyakran előforduló csoport pedig a szándékos tűzokozás, amely egyértelműen valamilyen rossz szándékból vezérelt, a tűz pusztító hatását óhajtó, vagy a következményekbe belenyugvó emberi cselekedet.

(tovább…)