A tűz jelzése, a veszély tudatása – mind az emberekkel, mint a tűzoltással foglalkozókkal – már nagyon korán kialakult. Ennek mindig megtalálták a módját, teljesen függetlenül attól, hogy a technika fejlődése épp hol tartott.
A tűzoltó tömlő egy remek eszköz arra, hogy az oltóanyagot nagyobb távolságokról is könnyedén eljuttassuk a tűz helyszínére. Azonban a helyzet nem volt mindig ilyen egyszerű…
Az első, és legfontosabb szabály, hogy helyesen tudjuk megítélni, az adott helyzetben képesek vagyunk-e egy kisebb tüzet magunk eloltani, vagy segítséget kell kérnünk. Ha egy picit is úgy érezzük, hogy nincs esély a felszámolásra, azonnal fejezzük be az oltási kísérletet, és menjünk biztonságos helyre.
Ez a cikk nem arról szól, hogy miképp oltsunk el egy tüzet, hiszen erről már többször írtam. Inkább azt szeretném körbejárni, hogy milyen törvényi kötelezettségeink vannak tűz esetén.
Hazánkban, beavatkozás során, sok helyen találkoznak a tűzoltók – vagyonvédelmi, vagy területbővítési céllal – elhelyezett biztonsági rácsokkal. Az utóbbi napokban többen tették fel nekem azt a kérdést, hogy mit tegyenek a házukban, lakásukban már felszerelt ráccsal, le kell-e szerelniük, mit büntet a tűzoltóság?
Azért, hogy lássuk, tűz esetén meddig van esélyünk a lakásból való kimenekülésre, túlélésre, mindenképpen jó, ha ismerjük a tűz fejlődésének szakaszait, tudjuk, hogy milyen folyamatok zajlanak, mikor mi történik.
A tűzoltó készülék olyan eszköz, amely az oltóanyagot irányítottan tudja a tűzre juttatni. Csoportosítani a bennük lévő oltóanyag szerint lehet őket, ami lehet víz, hab, por, vagy gáz. Az alábbiakban a porral oltó tűzoltó készülékeket szeretném bemutatni. Ezzel válaszoltam is a címben szereplő kérdésre, azaz a készülék helyes elnevezése porral oltó, és nem poroltó készülék.
