Ez a tanulságos történet egy kissé rendhagyó lesz. A történet főszereplője – hívjuk Magdi néninek – egyedül élt egy szép, nagy lakásban. Sokba került a lakás fenntartása, de Magdi néni nem szeretett volna elköltözni onnan, ahol a gyermekeit felnevelte, ahol a férjével a legszebb éveket eltöltötte.

Magdi néni kevéske pénzből gazdálkodott, ott spórolt, ahol csak tudott. Odafigyelt tehát, hogy mennyi áramot fogyaszt. Ezért aztán, amikor csak lehetett, gyertyával világított.

Azon a napon Magdi néni a fürdőszobába igyekezett, a sötét előszobán át, gyertyával a kezében. A baj csak az volt, hogy a szobából kiérve megbotlott, és elesett. Az égő gyertya a padlóra hullott, ahol azonnal meggyújtotta a padlószőnyeget. Magdi néni arra ébredt, hogy lángol körülötte minden. Csoda, hogy ki tudott menekülni a lakásból.

A tűzoltókat a szomszédok hívták, akik annak rendje és módja szerint elkezdték kivizsgálni a tűz okát. Hamar kiderült, hogy a tűz Magdi néni gondatlansága miatt keletkezett.

A tűzvédelmi bírságról szóló törvény szerint tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező, ha valaki tűzvédelmi szabályt sért, azzal tüzet idéz elő, és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges. A bírság összege 200.000 – 3.000.000 Ft. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat.

Magdi néni tehát megszegett egy tűzvédelmi szabályt, mikor gyertyával – azaz tűzveszélyes tárggyal – a kezében sétált a fürdőszoba felé, majd elesett, tüzet okozott, ami a tűzoltóság volt kénytelen eloltani.

Mivel a tűzvédelmi bírságról szóló törvény kötelezővé teszi, így a tűzvédelmi hatóság – a legnagyobb jóindulata ellenére – nem tehetett mást, mint 200.000 Ft bírságot szabott ki.

Magdi néninek tönkrement az otthona, és még bírságot is kénytelen volt fizetni. Egyértelmű, hogy ilyen körülmények között nem érte meg lámpa kapcsolása helyett gyertyával spórolni.

Normál körülmények között azonban valóban spórolunk, ha gyertyát gyújtunk? Kiszámoltam…

Körülnéztem egy kicsit az interneten, hogy mennyibe kerülnek a gyertyák. Teljesen hagyományos, illatmentes háztartási gyertyákat, tömbgyertyákat, és mécseseket kerestem, mindegyiket az olcsó fajtából:

Tehát egy órányi gyertyaégetés átlagosan 18 Ft-ba kerül .

Nézzük a hagyományos, 60 Watt teljesítményű, 1.000 óra élettartamú izzókat:

A számítások alapja, hogy 1 kWh áramért átlagosan 40 Ft-ot kell fizetnünk az áramszolgáltatónak.

Az üzemeltetés ára könnyedén kiszámolható, ha az izzó teljesítményét (60 Watt = 0,06 kW) szorozzuk az áram árával (40 Ft/kWh), valamint az izzó élettartamával (1.000 óra), majd az eredményhez hozzáadjuk az izzó vásárlási árát.

Az üzemeltetési költség átlagosan: 2.635 Ft. Ha ezt összevetjük a gyertya 1.000 órás égési idejének átlagárával (18 Ft x 1.000 óra = 18.000 Ft), jól látszik, hogy a gyertya égetése közel 7-szer annyiba kerül, mint egy átlagos lámpa felkapcsolása.

Jóval nagyobb a különbség, ha a manapság divatos, hagyományos foglalatú (E27), 10 Watt teljesítményű LED izzókat használjuk, amelyek megfelelnek egy hagyományos, 60 Watt teljesítményű izzónak.

A LED izzók átlag élettartama tehát 30.000 óra, ami közel 3,5 év folyamatos működőképességet jelent. Ha az izzók átlagárához viszonyítjuk az átlagos élettartamot, és a hagyományos izzóknál ismertetett számítást használjuk, az eredmény 15.498 Ft működési költséget hoz.

Egy átlagos gyertya 30.000 óra égési idő alatt (18 Ft x 30.000 óra) 540.000 Ft-ba kerül.

Tehát közel 35-ször annyiba kerül a gyertya meggyújtása, mint egy LED izzó felkapcsolása.

Táblázatban talán látványosabb:

Tehát bátran kapcsoljunk lámpát, az garantáltan olcsóbb, biztonságosabb lesz, mint egy gyertya, ráadásul – mivel a fényereje több százszorosa a gyertyáénak – a szemünket is kímélhetjük vele.