Az első, és legfontosabb szabály, hogy helyesen tudjuk megítélni, az adott helyzetben képesek vagyunk-e egy kisebb tüzet magunk eloltani, vagy segítséget kell kérnünk. Ha egy picit is úgy érezzük, hogy nincs esély a felszámolásra, azonnal fejezzük be az oltási kísérletet, és menjünk biztonságos helyre.

A tűzhöz éghető anyagra, oxigénre (levegő) és gyújtóforrásra (gyulladási hőmérsékletre) van szükség. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, a tűz nem fog égni, ugyanis ezeknek egy időben, egy helyen kell jelen lenniük.

A tűz oltása is ezen alapszik. Tehát nem kell mást tennünk, mint a három feltétel bármelyikét megszüntetnünk. Nem egyszerűséggel, akár az oxigént vonjuk el, akár az éghető anyag távolítjuk el, akár a hőmérsékletet csökkentjük, a tűz el fog aludni.

Oxigénelvonás

Az égéshez levegőre van szükség. A levegő körülöttünk van, szinte mindenhol. Joggal kérdezhetjük, hogy miként lehet eltávolítani a tűz környezetéből? A válasz egyszerű: Nem kell “kiszívnunk” a szobából, elég, ha a tűz közvetlen környezetében nincs levegő-utánpótlás.

Kisebb tüzeknél elzárhatjuk a levegő útját egy nedves pokróccal, vagy például egy lábosban égő olaj esetén fedővel. Nagyobb tüzeknél erre megfelelő oltóanyaggal lehet befedni az égő anyagot, például porral, vagy habbal.

Éghető anyag eltávolítása

Ha tábortüzet rakunk, éghető anyagokat szórunk a tűzbe, hogy minél nagyobb legyen. Tűzoltáskor ennek a fordítottját kell tennünk, azaz a tűz környezetéből el kell vinni azokat az anyagokat, amikre az átterjedhet. Ez ilyenkor nemcsak a továbbterjedést akadályozza meg, hanem az eltávolított tárgyat is megmenti.

Például egy lángoló hajszárító mellől elpakoljuk a törölközőket, ruhákat, vagy odébbállunk egy tűz közelében parkoló autóval. Nagyobb erdőtüzeknél például kivágnak egy nagyobb erdősávot, gabona égésénél védőszántást készítenek, így a földsáv – további éghető anyag hiányában – megállítja a tüzet.

Hőmérséklet csökkentése

Az anyagok akkor gyulladnak meg, ha a hőmérsékletük a gyulladási hőmérsékletnél magasabb. Ha sikerül azt a gyulladási hőmérséklet alá szorítani, akkor a tűz nem fog tovább égni.

Nagyon jó oltóanyag erre a célra a víz, aminek nagyon magas a fajhője, és a párolgáshője, így sok hőt von el a tűztől, azaz lehűti az égő anyagot.

 Oltóanyagok

A tűz eloltására sokféle oltóanyag létezik: víz, oltópor, oltóhab, oltógáz, és homok.

Az oltóanyag megválasztása mindig függ attól, hogy épp milyen égő anyagot akarunk vele eloltani, hiszen ezek nem alkalmazhatók korlátlanul bármire.

 A víz könnyen, szinte bárki által elérhető, minden háztartásban jelen van. Ha égő felületre jut, elpárolog, gőz lesz belőle. Ez kettős hatást jelent. Egyrészt a gőzzé alakulás rengeteg hőt von el a tűztől, másrészt a térfogatnövekedés miatt megakadályozza, gátolja, hogy a tűz közelébe oxigén jusson.

Tilos vízzel oltani:

  • elektromos berendezések

  • égő zsír, olaj, benzin

  • tömény savak

  • karbidok

  • izzó, vagy olvadt fémek

 A tűzoltóhab egy olyan speciális keverék, ahol víz, levegő, és habképző anyag keveredik össze. Beborítja az égő felületet, és ezzel elzárja a levegő útját.

Tilos tűzoltóhabbal oltani:

  • elektromos berendezések

 A tűzoltópor egy speciális anyag, ami a tűzben felbomlik, ezzel hűti a felületet, és elzárja a levegő útját. Leggyakrabban porral oltó készülékekben találkozunk vele, szilárd anyagok, gázok, éghető folyadékok oltására egyaránt alkalmas lehet.

 A tűzoltógázok természetesen nem éghető gázok, például nitrogén, szén-dioxid. Feladatukat úgy látják el, hogy szembeszállnak a legnehezebben eltávolítható égésfeltétellel, az oxigénnel. Felhígítják a levegőt, és az így lecsökkent oxigéntartalom már nem képes a tűz táplálására.

 A homok nagyon jól alkalmazható oltóanyag, de csak akkor használható eredményesen, ha az éghető anyagot sikerül vele beszórni. Ha a füstbe, vagy a lángba szórjuk, nem fogjuk vele a tüzet eloltani. Ez egyébként „közönséges” homok, nem valamiféle speciális anyag.

 A tűzoltás házi módjai:

  • eltaposás

  • csapkodás (pl. nedves konyharuhával, seprűvel, lapáttal, stb)

  • letakarás (vizes textillel, fedővel, stb.)

  • vízspiccelés (minél kisebb cseppekből áll a víz, annál hatékonyabb)

  • vízöntés (kisebb tüzeknél egyszerre nagy mennyiségű vízzel gyors oltást érhetünk el)

  • homokszórás (Ne a füstbe, vagy a lángba! Közvetlenül az égő anyagot kell beborítani vele.)

  • oltás kézi tűzoltó készülékkel (az adott tűz oltására alkalmas készüléket kell használni)

2 hozzászólás

Handbauer Péter · 2012-07-12 - 17:11

Jó!

    Csepregi Csilla · 2012-07-12 - 18:39

    Köszönöm. Bevallom, a Te véleményedre voltam a legjobban kíváncsi:)))

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

7 − 4 =