A konyha megannyi veszély forrása, ami alapvetően abban különbözik a lakás többi helyiségétől, hogy itt állandó a tűzveszély.

Ez a helyiség az, ahol a legjobban oda kell figyelni, ahol a legtöbb hibát tudjuk elkövetni, azaz a konyha a gondatlan tűzokozás „melegágya”.

Főzés

A főzés sok szempontból veszélyes, teljesen függetlenül attól, hogy milyen típusú készüléket, berendezést használunk az ételek elkészítéséhez.

Gáztűzhely: Itt többféleképpen is tudunk tüzet okozni. Egyrészt úgy, hogy a melegedni feltett ételt otthagyjuk, ottfelejtjük, ami túlhevül (nedves ételeknél elforr belőle a víz), és meggyullad. Mivel ez a készülék nyílt lánggal működik, így a lánghoz közel kerülő éghető anyag (pl.: konyharuha, saját ruhanemű, műanyag eszköz, stb.) ugyanúgy képes meggyulladni.

Akár vezetékes gázzal, akár PB gázzal üzemeltetjük a gáztűzhelyünket, mindig figyeljünk arra, hogy a készülék csatlakozása megfelelő legyen. Ha gázszagot érzünk, azonnal szellőztessünk, és ne kapcsoljunk be semmilyen elektromos berendezést, ne gyújtsunk nyílt lángú gyújtóeszközt, és ha lehetséges, azonnal zárjuk el a gáz forrását.

Villanytűzhely: Az ottfelejtett étel, olaj, zsiradék itt is tüzet tud okozni, de a működő melegítőlapra került éghető anyag – bár nehezebben, lassabban, mint a gáztűzhelynél – de ugyanúgy képes a gyulladásra.

Sütő: Ne tegyünk a sütőbe olyan edényt, ami képes meggyulladni (pl. műanyag), és ne hagyjuk őrizetlenül a készüléket működés közben. Ha elromlik a sütőnk hőfokszabályzója, az ugyanúgy okozhat tüzet, mint az, ha a sütőben lévő étel elveszíti nedvességtartalmát, és elkezd szenesedni, esetleg meggyullad.

Sparhelt: Az ilyen típusú készülék a magas gázárak miatt egyre elterjedtebb. Ez nem más, mint egy olyan berendezés, amely szilárd tüzelőanyaggal működik, a belső tere samottal bélelt, ami tartja a meleget, így nemcsak a főzést, hanem a konyha fűtését is meg lehet vele oldani. A veszélyét az jelenti, hogy egy esetlegesen kipattanó szikra képes meggyújtani a környezetét. A konyhák általában nem éghető anyagú burkolattal (járólap, kő) vannak burkolva, így nem fontos a készülék elő parázsfelfogó helyezése, de vigyázzunk arra, hogy a sparheltünk közelébe ne legyen egyéb olyan anyag, ami meggyulladhat (pl.: fa, szén, papír, textil, műanyag, stb.). A salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban öntsük ki!

Meggyulladt ételt, zsiradékot, olajat soha ne oltsunk vízzel!!!

A magas hőmérséklet miatt a lángokra öntött víz pillanatok alatt gőzzé alakul, és az égő zsiradék, olaj robbanásszerűen kivetődik az edényből. A víz sűrűsége nagyobb az olajnál, így ha az égő olajba vizet öntünk, az az edény aljára süllyed, majd a forró olaj hatására gőzzé alakul. A víz a gőzzé alakulás folyamatában hirtelen kitágul, és csak úgy tud helyet szerezni magának, ha „ledobja magáról” a felette lévő forró, égő olajat.

Az égő olaj apró cseppekre bomlik, ami így lángokkal borítja be az egész konyhát. Ez a folyamat olyan erejű is lehet, amely képes akár a falakat, ajtókat, ablakokat megrongálni, elmozdítani, az így szerzett égési sérülésekről nem is beszélve.

Mit tegyünk, ha meggyulladt az étel, olaj?

  • Az égő lábosra, olajsütőre tegyünk fedőt, így az égés azonnal megszűnik.

  • Azonnal zárjuk el, kapcsoljuk ki a tűzhelyet.

  • A konyhában tartsunk készenlétben ABC típusú tüzek oltására alkalmas tűzoltó készüléket, mivel ezzel a konyhában keletkező bármilyen tűz (elektromos, olaj) biztonsággal eloltható.

Elektromos energia

Azok az elektromos berendezések, eszközök, vezetékek jelentenek veszélyt, amik feszültség alatt vannak.

Konnektor: Akár meglazul benne az elektromos kötés, akár sérül valamelyik elektromos vezetéke, képes a gyulladásra. Időnként nézzük meg, nincsenek-e kilazulva, megsérülve.

Hosszabbító, elosztó: Úgy gondolom, hogy a konyhában nincs helye elosztónak, hosszabbítónak, mivel az elektromos vezeték forró helyen, vagy bármilyen vágószerszámtól megsérülhet, arról nem is beszélve, hogy a lógó vezetékek balesetveszélyesek.

Ha mégis használjuk, akkor érdemes tudnunk, hogy ha a vezeték, vagy annak szigetelése sérült, elvékonyodott, toldott, a csatlakozójában, vagy a dugaljaknál egy elektromos kötés meglazult, esetleg az elosztóhoz túl sok elektromos berendezés csatlakozik, mind-mind gyújtási veszélyt jelent. Használaton kívül húzzuk ki a konnektorból, illetve figyeljünk, hogy az elosztónk ne legyen sérült.

Konyhai kisgépek: Ha a kávéfőző, turmixgép, mikrohullámú sütő, pirítós sütő, vagy bármilyen más elektromos eszköz használat közben füstölni kezd, vagy lángol, azonnal áramtalanítsunk, azaz kapcsoljuk le a villanyórát. Ez sokszor elég ahhoz, hogy a tűz magától kialudjon. Ha a készüléket megbízható helyen vásároltuk, és nem végeztünk rajta házi barkácsolást, akkor sajnos az ilyen eszközök meggyulladását nem láthatjuk előre, és nem is nagyon tudjuk megakadályozni. A legjobb tűzmegelőzés az, ha a készüléket csak felügyelet alatt használjuk, és használaton kívül kihúzzuk a konnektorból.

Ha a készülékünk sérült, hibás, szokatlanul működik, vagy rendellenesen melegszik, akkor ne használjuk, vigyük szervizbe, vagy vásároljunk új készüléket.

Lámpa: Ne használjunk olyan lámpát, amelynek elektromos vezetéke falon kívül van vezetve, és nincs fixen rögzítve, azaz felborulhat. A lámpa működés közben annyira felforrósodhat, hogy éghető anyag közelében meggyújthatja azt. Ha a lámpánk sérült, rendellenesen működik, akkor ne használjuk, javításához hívjunk szakembert, illetőleg használaton kívül kapcsoljuk le.

Soha ne próbáljunk elektromos berendezést vízzel oltani!! Az ABC tüzek oltására alkalmas porral oltó készülék a legalkalmasabb, és a legbiztonságosabb oltóeszköz.

Fűtőberendezések

Gázkonvektor: Sok helyen a konyha fűtése gázkonvektorral van megoldva. Ha nem figyelünk oda, és konyharuhát, terítőt, vagy bármilyen textilt, esetleg egy műanyag edényt teszünk rá akkor, mikor be van kapcsolva, könnyen tüzet okozhatunk. Az éghető anyagok, és a konvektor között tartsunk legalább 25-30 cm távolságot, és figyeljünk arra, hogy ne borulhasson rá semmi. Ha a konvektor kéményhez csatlakozik, figyeljünk arra, hogy a fém füstcső nem mozdulhasson el. A konvektort legalább évente kétszer ellenőriztessük szakemberrel.

Hősugárzó: Ne tegyünk rá, vagy a közelébe éghető anyagokat (papír, textil, műanyag, stb.), de ennél a berendezésnél az elektromosság is veszélyt jelent, úgyhogy ha a készülék hibás, sérült, rendellenesen működik, akkor ne használjuk.

A fűtőberendezésekről általánosságban elmondható, hogy a közelükben nem szabad éghető anyagot elhelyezni, és figyelni kell a hibátlan működésre. A központi fűtés esetén használt radiátorok nem jelentenek gyújtási veszélyt.

Gyertya

A meggyújtott gyertya talán a konyhai tevékenység közben tud a legkönnyebben felborulni. Sajnos a konyháink nem elég nagyok, folyton helyhiánnyal küszködünk. Ilyen helyzetben egy ott meggyújtott gyertya közelébe könnyedén kerülhet olyan anyag, ami képes a meggyulladásra, vagy épp a leégő gyertya okozhat tüzet.

A konyhában tehát soha ne használjunk gyertyát, vagy ha igen, arra nagyon figyeljünk oda, és ha elhagyjuk a helyiséget, fújjuk el.

Dohányzás

Ne dohányozzunk a konyhában, hisz az ott tárolt, vagy ott készülő ételeink szempontjából sem nem egészséges, sem nem gusztusos. Ha mégis megtesszük, akkor figyeljünk oda, hogy a nem megfelelően eloltott cigaretta, vagy a kihulló parázs mind-mind képes a tűzokozásra. Ne tegyük a hamutartót olyan helyre, ahol leborulhat, és a csikket lehetőleg vízbe mártva oltsuk el. Soha ne ürítsük a frissen elnyomott cigarettát tartalmazó hamutartót a szemetesbe.

Gyufa, öngyújtó

Nagyon fontos, hogy azokban a családokban, ahol kisgyermek is él, soha ne hagyjunk elől öngyújtót, gyufát. A gyermekek kíváncsiak, utánozzák a felnőtteket, próbálják felfedezni a világot, így ha ilyen eszközt találnak, ki akarják majd próbálni. Rakjuk el tehát a gyújtóeszközöket olyan helyre, ahol a gyerekek nem találják meg, nem érik el, nem jutnak hozzá.

Figyeljünk oda, hogy a gyermekünk ne főzzön felügyelet nélkül, hisz könnyedén tüzet okozhat, és előfordulhat, hogy a veszélyt nem méri fel megfelelően.

Helyezzünk el konyhában is egy tűzjelző (füstérzékelő) készüléket, ami a nap bármely szakaszában garantálja a biztonságunkat, a tűz korai észlelését, így biztosítva menekülésünket!!


3 hozzászólás

Sáfrány Péter · 2012-12-03 - 03:47

Jogos a kérdés,hogy meddig tart egy civil kompetenciája? Itt csak szemrevételezésről van szó. Sem a villanyszerelő,sem a tűzvizsgáló kenyerét nem vesszük el.

    Csepregi Csilla · 2012-12-05 - 11:44

    Ezek a próbák azért jók, hogy megtanulják a gyerkőcök, hogy mire kell odafigyelni. Hogy észrevegyék, ha valami nem stimmel, tüzet okozhat. Javaslom mindenkinek!!

Sáfrány Péter · 2012-12-03 - 03:44

Két próbát idézek a kamaszok Tűzpróba című tankönyvéből (a Vizsgáld meg!-próbák fejezetből):

” a) VEZETÉKSZIGETELÉS-PRÓBA (Az igen-ek veszélyt jelentenek.)

1. Sérült-e?
2. Szakadt-e?
3. Meleg-e?
4. Olvadt-e?
5. Szenesedett-e?
6. Ázik-e?
7. Elöregedett-e?
8. Olajos-e?
9. Poros-e?
10. Földíszítették-e?
11. Toldották-e összecsavarással?
12. Súrlódik-e valamihez?

KAPCSOLÓ- ÉS KONNEKTORPRÓBA

1. Lötyög-e?
2. Törött-e?
3. Szikrázik-e?
4. Meleg-e?
5. Olvadt-e?
6. Égett-e?
7. Ázik-e?
8. Zúg-e?
9. Szagos-e?
10. Elöregedett-e?
11.Olajos-e?
12. Poros-e?

Az elvégzett iskolai próbák száma:
Az elvégzett otthoni próbák száma: “

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

16 + 13 =