Most induló sorozatomban a lakás különböző helyiségeiben fellelhető tűzveszélyes dolgokat veszem sorra. Az első rész a szobáról szól.

A magyarországi lakáshelyzetet figyelembe véve nem térek ki külön a nappalira, a hálószobára, vagy a gyerekszobára, mivel sok helyen ezek a funkciók közös helyiségben összpontosulnak. Nézzük tehát, hogy milyen lehetséges gyújtóforrások fordulhatnak elő a szobákban.

Elektromos energia

Mindazon elektromos berendezés, eszköz, vezeték veszélyt jelent, ami feszültség alatt van.

Konnektor: Általában akkor tud kigyulladni, ha a benne lévő elektromos kötés meglazult, vagy az elektromos vezeték sérült. A tűz megelőzése érdekében időszakonként vizsgáljuk meg, hogy nincs-e a falból kilazulva, megsérülve.

Hosszabbító, elosztó: Ha a vezeték, vagy annak szigetelése sérült, elvékonyodott, toldott, a csatlakozójában, vagy a dugaljaknál valamely elektromos kötés meglazult, esetleg az elosztóhoz túl sok elektromos berendezés csatlakozik, mind-mind gyújtási veszélyt jelent. A tűz megelőzése érdekében ne használjunk sérült, toldozott vezetéket,  és figyeljünk a túlterhelésre. Ez egészen pontosan azt jelenti, hogy ha egy elosztóhoz további elosztókat, “T” dugókat és további fogyasztókat, berendezéseket csatlakoztatunk, könnyedén túlterhelhetjük a rendszert. Ne használjunk elosztót, ha nem feltétlenül fontos, és ne próbáljuk meg a szoba összes elektromos berendezés elektromos ellátást egyetlen konnektorból megoldani.

Csak kapcsolóval rendelkező elosztót vásároljunk, amit használaton kívül lekapcsolunk, de még jobb, ha az eszközt ilyenkor kihúzzuk a konnektorból, ugyanis láttam már lekapcsolt elosztót is meggyulladni.

Szórakoztató elektronikai berendezések: Ha a TV, DVD-, CD lejátszó használat közben gyullad ki – kezd el füstölni – az első, és legfontosabb, hogy azonnal áramtalanítsunk. Legegyszerűbb ilyenkor lekapcsolni a villanyórát. A tűz korai szakaszában már ez a művelet elég ahhoz, hogy megszüntesse az égést. Sajnos az ilyen elektromos berendezések meggyulladását – normál körülmények között – nem tudjuk megelőzni. Normál körülményeken azt értem, hogy a berendezést megbízható helyen vásároltuk, és a készüléken nem végeztünk házi barkácsolást.

Használaton kívül soha ne hagyjuk az eszközöket „készenléti” állapotban, a legbiztonságosabb, ha kihúzzuk a konnektorból. Ne használjunk sérült, hibás, bármilyen módon szokatlanul működő, rendellenesen melegedő készüléket.

Lámpa: A legfontosabb szabály, hogy a felkapcsolt lámpa – legyen az akár fali-, mennyezeti-, álló-, vagy éjjeli lámpa – közelében soha ne legyen éghető anyag, illetve figyeljünk arra, hogy ne tudjon ráborulni semmire, mivel ezek a berendezések használat közben nagyon fel tudnak melegedni. Több olyan tűzesettel találkoztam már, ahol a bekapcsolt éjjeli lámpa az ágyon lévő ágyneműre borulva meggyújtotta a textilt. Természetesen itt is alapszabály, hogy a sérült, hibás, rendellenesen működő lámpát nem szabad használni, illetve ha nincs rájuk szükség, akkor kapcsoljuk le, ha van rá mód, húzzuk ki a konnektorból.

Soha ne próbáljunk elektromos berendezést vízzel oltani!! Az ABC tüzek oltására alkalmas porral oltó készülék a legalkalmasabb – és nem mellesleg a legbiztonságosabb – oltóeszköz.

Fűtőberendezések

Gázkonvektor: Ez általában akkor jelent gyújtási veszélyt, ha a közvetlen közelébe éghető anyagot helyezünk. Ez akár megtörténhet úgy is, hogy a közelében lévő ruhaszárító – a rajta száradó ruhákkal együtt – ráborul a működő konvektorunkra. A legbiztonságosabb, ha a ruhát, játékok, könyvek, újságok, azaz bármiféle éghető anyag és a konvektor között legalább 25-30 cm távolságot tartunk, figyelve a borulás-veszélyre. Ha konvektorunk kéményhez csatlakozik, akkor gondoskodjunk róla, hogy a fém kéménycső ne mozdulhasson el a helyéről, a konvektort pedig évente kétszer ellenőriztessük szakemberrel.

Hősugárzó: A közelébe ne helyezzünk el éghető anyagokat, de ennél a berendezésnél az elektromosság is veszélyt jelent, úgyhogy ha a készülék hibás, sérült, rendellenesen működik, akkor ne használjuk.

Kandalló, cserépkályha: Minden olyan fűtőberendezés, amely szilárd tüzelőanyaggal működik, meglehetősen veszélyes, hiszen a kipattanó szikra könnyedén meggyújthatja a környezetét. Ennek megelőzésére tegyünk a berendezés elé parázsfelfogót, ne használjunk engedély nélküli begyújtó anyagot, és ne helyezzünk éghető anyagot a berendezés közelébe. A salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban öntsük ki, és ne használjuk a hibásan működő berendezést.

A fűtőberendezésekről általánosságban elmondható, hogy a közelükben nem szabad éghető anyagot elhelyezni, vigyázni kell a kipattanó szikrákra, vagy a hibás működésre. A központi fűtés esetén használt radiátorok egyáltalán nem tűzveszélyesek.

Gyertya

Előszeretettel gyújtunk meg a szobában, hálószobában gyertyákat, különösen advent idején, vagy halottak napján. Minden évben sok-sok tűzeset keletkezik így, egyrészt azért mert az égő gyertya felborul, vagy valamilyen éghető anyag van a közelében, illetve a gyertya teljesen leég. Azt hiszem, nem kell nagyon magyaráznom, hogy ez mennyire veszélyes.

Én is rendszeresen gyújtok gyertyát, de odafigyelek, hogy csak nem éghető anyagú (üveg, kerámia) gyertyatartót használjak, mellőzöm a különböző éghető anyagú „gyertya-gyűrűket”, és ahányszor felügyelet nélkül maradnának, elfújom őket. Ja, és soha nem helyezek el gyertyát két polc közé, mivel a láng felett 10-15 cm-el van a legmelegebb.

Dohányzás

Többször írtam már a dohányzás veszélyeiről. Az el nem oltott cigaretta, vagy a kihulló parázs éghető anyagra kerülve általában izzást, parázslást „produkál”, bár legutóbb egy panelépület folyosóján, 10 személy sérülését okozó, és gyorsan terjedő lánggal égést okozott.

Ha mindenképpen a szobában dohányzunk, soha ne tegyük a hamutartót olyan helyre, ahol leborulhat (pl. kanapé karfája), sőt, a legbiztonságosabb, ha a csikket vízbe mártva oltjuk el. Ne ürítsük a frissen elnyomott cigarettát tartalmazó hamutartót a szemetesbe, és soha ne dohányozzunk az ágyban!!

Gyufa, öngyújtó

Nagyon fontos, hogy azokban a családokban, ahol kisgyermek is él, soha ne hagyjunk elől öngyújtót, gyufát. A gyermekek kíváncsiak, utánozzák a felnőtteket, próbálják felfedezni a világot, így ha ilyen eszközt találnak, ki akarják majd próbálni. Rakjuk el tehát a gyújtóeszközöket olyan helyre, ahol a gyerekek nem találják meg, nem érik el, nem jutnak hozzá.

Az éghető anyagokkal (ruhákkal, könyvekkel, bútorokkal, dobozokkal, stb.) túlzsúfolt szoba tűz esetén csapdába ejthet bennünket, így lehetőleg ne halmozzunk fel túl sok holmit a környezetünkben.

Végül, de nem utolsósorban minden szobába helyezzünk el egy tűzjelző (füstérzékelő) készüléket, ami a nap bármely szakaszában garantálja a biztonságunkat, a tűz korai észlelését, így biztosítva menekülésünket!!


0 hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenhét − 5 =