UV-sugárzás – senki sincs biztonságban

A kánikulában a hőség elviselése mellett az egyik legfontosabb feladat, hogy megóvjuk magunkat a nap káros sugárzásától. De melyek a káros sugarak, miért kell odafigyelni rá, és mit okoz, ha nem vigyázunk?

A napozás évről-évre egyre veszélyesebb, amiért a Nap ultraibolya, vagy más néven ultraviola (UV) sugarai a felelősek (az ibolya szó latin megfelelője: a viola).

Minél magasabban vagyunk a tengerszint felett, annál erősebb a sugárzás (1.000 méterenként 7 %-kal erősebb). Magyarországon az UV sugárzás átlagos értéke nyáron 5 – 6,9 között van, ami világviszonylatban közepesnek számít, de helyenként elérheti akár a 7 – 8,9 értéket is.

A napfény egy elektromágneses energia, amelynek egy meghatározott (100 és 400 nanométer közé eső) hullámtartománya az UV-sugárzás, melyet szabad szemmel nem láthatunk. Ezek a sugarak a szemben és a bőrben nyelődnek el, hatásukat is ott fejtik ki. A hatások helyenként azonnal jelentkeznek, de némelyek később.

Azonnali hatás például a napégés, kiütések, ekcémás tünetek, hólyagok, sebek, későbbi hatás pedig például a bőr idő előtti öregedése, pigmentfoltok képződése, a bőr megvastagodása, vagy a bőrrák kialakulása.

Biztosan sokan tapasztalták már, hogy felhős időben is barnul a bőrünk. Ez azért van, mert az UV-sugárzás 90 %-a átjut a felhőkön is, de képes visszatükröződni a hóról, jégről, vízről is, ami erősíti a hatását.

Az UV tartományt biológiai szempontból három részre oszthatjuk:

UVA (315-400 nanométer)

A napsugárzás legnagyobb része UVA sugárzás. A pigmentképződés szempontjából fontos, de a gyógyászatban (pl. kvarc-lámpákban) is alkalmazzák.

Magas UVA bőrpírt, gyulladást okoz, de hatása nem azonnal, hanem pár nappal később jelentkezik, késői hatása akár bőrrák is lehet. Károsítja a kollagénrostokat, ami a bőr öregedését idézi elő, továbbá roncsolja a bőrben lévő A-vitamint.

UVB (280-315 nanométer)

A természetes napfény 1/15-öd része UVB, nagy részét azonban elnyeli az ózonréteg. Csökkenti a magas vérnyomást, továbbá D-vitamin képző hatása miatt fontos szerepet tölt be a csontképződésben, előidézi a barnulást. Hiánya angolkórt okoz.

Az erős sugárzás leégést, a DNS károsításával bőrrákot, szembetegséget, és az immunrendszer gyengülését okozhatja.

Az UVB sugárzás veszélyessége:

UVB index UVB veszélyessége
0 – 3 nincs veszély  Érzékeny bőrűek és csecsemők kerüljék a napon tartózkodást.
3 – 5 mérsékelt A napon tartózkodás lehetőleg ne legyen több, mint 35 perc.
Kalap, szemüveg használata!
5 – 7 erős A napon tartózkodás lehetőleg ne legyen több, mint 25 perc.
Kalap, szemüveg, fényvédő krém használata!
7 – 8 nagyon erős A napon tartózkodás lehetőleg ne legyen több, mint 15 perc.
Kalap, szemüveg, fényvédő krém használata!
8 – 10
extrém A napon tartózkodást mellőzni kell.

Magyarország UVB térképe megtekinthető itt >>

UVC (100-280 nanométer)

Ezeket a sugarakat az ózonréteg általában kiszűri, így a Föld felszínére nem jutnak el. Ha az elvékonyodott ózonréteg alatti területre jutnak, a bőr gyulladását, később pigmentképződést, a bőr felső rétegének megvastagodását okozhatja, illetve erősen irritálja a szemet. Az UVC baktériumölő hatású, így sterilizálásra használják.

A Föld légkörét öt rétegre lehet bontani:

  • troposzféra: 6 – 20 km magasságig
  • sztratoszféra: 20 – 50 km magasságig
  • mezoszféra: 50 – 85 km magasságig
  • termoszféra: 85 – 690 km magasságig
  • exoszféra: 690 – 10.000 km magasságig

Az UV-sugárzás szempontjából a sztratoszféra a legjelentősebb, mivel ebben a rétegben található az ózonréteg, ami kiszűri az ártalmas UV-sugarakat. Az ózon három oxigénatomból álló molekula, a klórhoz hasonló szagú, mérgező gáz, fertőtlenítő hatású, a szmog egyik összetevője. Amilyen hasznos szerepet tölt be a sztratoszférában, olyan káros, ha a legalsó légköri rétegbe, a troposzférába jut.

Védekezés

Az UV-sugárzásra a legérzékenyebbek a fehér bőrűek, illetve a gyerekek. Nekik, de tulajdonképpen mindenkinek, aki napra megy, nagyon fontos a fényvédelem, hiszen azok is, akiknek nem ég le könnyen a bőre, veszélyben lehetnek a késői hatások miatt.

A védelem lehet ruházat, kalap, UV szűrővel ellátott napszemüveg, vagy különböző fényvédőkrémek. De hogy igazodjunk ki a fényvédő krémek jelölésein?

A termékeken feltüntetett SPF (Sun Protection Factor = nap-védelmi faktor) jelölés az UVB sugarak elleni védelem szintjét jelölik. A viszonyítási alap az SPF1, ami az UVB sugárzás 15 perces károsító hatását mutatja, azaz az SPF1 jelölésű termék 15 percen át védi bőrünket az UVB sugárzástól.

Ennek megfelelően az SPF2 jelölésű termék 30 percen át véd, az SPF3 45 percen át, és így tovább… Például az SPF30 már 7,5 órát át nyújt védelmet. Ha valaki ki szeretné számolni, hogy mennyi ideig véd az adott termék, akkor a képlet:

SPF (szám) * 15 = a fényvédelem időtartama percben

A termékek csomagolásán találkozhatunk ezen kívül “+” jelekkel is. Ez egy PA jelölés, ami a védelem erejét mutatja. Ha “+” jelet látunk, akkor a védelem időtartama kétszeresre, ha “++” jelet, akkor négyszeresre, ha “+++” jelet, akkor nyolcszorosra növekszik.

A fényvédő krémek hatékonysága, a védelem időtartama persze függ a bőrünk típusától, a magunkra kent krém mennyiségétől, a bekenés gyakoriságától, de a hatékonyságot, védelmet negatívan befolyásolja, ha vízbe megyünk, vagy ha nagyon izzadunk.

A manapság kapható fényvédő krémek faktorszáma közül a legmagasabb az 50-es.

A különféle bőrtípusok:

Bőrtípus Bőrszín Napfény hatása
1. típus Halvány, világos bőr Mindig leég, sosem barnul
2. típus Világos bőr Könnyen leég, minimálisan barnul
3. típus Világos bőr Minimálisan ég le, lassan barnul
4. típus Enyhén barna vagy kreol bőr Minimálisan ég le, könnyen barnul
5. típus Barna bőr Ritkán ég le, könnyen és mélyen barnul
6. típus Sötétbarna vagy fekete bőr Ritkán ég le, mindig lebarnul és nagyon pigmentált

[useful_banner_manager banners=11 count=1]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

4 × négy =

+ <